Feszült helyzet a választások előtt: a Tisza Párt jövője kérdéses
Az országos politikai közbeszéd egyik legfőbb témájává vált, hogy vajon a Tisza Párt részt vehet-e a következő országgyűlési választásokon. Orbán Viktor miniszterelnök az ÖT című podcastban nem adott egyértelmű választ a kérdésre, ugyanakkor többször is szuverenitási problémákat emlegetett a párttal kapcsolatban.
Külföldi pénzek árnyékában
Orbán Viktor határozottan kijelentette:
„Az egész projekt egy külföldről finanszírozott és külföldről fönntartott dolog”
.
Ez a mondat különösen súlyos vádat fogalmaz meg, hiszen a hatályos magyar jogszabályok értelmében a pártok nem fogadhatnak el külföldi támogatást. Egy ilyen eset akár a választásokból való kizárást is eredményezheti.
Magyar Péter ezzel szemben azt állítja, hogy a Tisza Párt finanszírozása teljesen átlátható és jogszerű. A podcastban Orbán nem mutatott be bizonyítékot a külföldi finanszírozásra, csupán utalt arra, hogy
„a Tiszához dől a pénz, megjelentek a baloldali oligarchák, meg ott van az Európai Unió.”
Jogszabályi háttér és előzmények
A „guruló dollárok” botrány nyomán módosított törvények értelmében a jelölteknek ma már nyilatkozniuk kell arról, hogy nem kaptak külföldi pénzt. A gyanús eseteket az Állami Számvevőszék vizsgálja. Ez különösen azért fontos, mert 2023 óta akár hároméves börtönbüntetéssel is sújtható az, aki megsérti ezeket az előírásokat.
Politikai háttér és lehetséges célok
Tóka Gábor, a Vox Populi választási blog szerkesztője úgy látja, hogy a Fidesz célja lehet, hogy Magyar Pétert eltávolítsa a Tisza-listáról. Ennek eszközei közé tartozhatnak az EP-képviselőkre vonatkozó új elszámoltatási szabályok is.
Emellett egyre többször merül fel bennfentes kereskedelem gyanúja is, amit Magyar Péter határozottan visszautasít. Az ügy kivizsgálását jelenleg a Magyar Nemzeti Bank végzi.
Orbán szerint: jogszerűség a kulcs
Arra a kérdésre, hogy indulhat-e a Tisza a következő választásokon, Orbán Viktor nem adott határozott választ. Ehelyett kijelentette:
„azzal számolok, hogy mindenki elindul a választáson, aki a jogszabályokat betartja, és el akar indulni. Ezen nem változtat az a tény, hogy a Tisza ettől még brüsszeli párt. Hogyha van egy kis eszük, akkor jogilag úgy intézik az ügyeket, hogy a magyar jogszabályokat ne sértse meg.”
Hont András kérdésére, miszerint kizárhatják-e a Tisza Pártot román mintára, Orbán így reagált:
„ez nem Románia, hogy utólag találjanak ki törvényeket, itt vannak törvények, amiket mindenkinek be kell tartania.”
Kormányzati magyarázat hiányában nő a bizonytalanság
Orbán az Európai Unió „10 milliárdos” párttámogatására hivatkozott, de ezzel nem tudta igazolni, hogy a Tisza szabálytalan külföldi pénzekhez jutott volna. A Kormányzati Tájékoztatási Központot megkeresték a részletekkel kapcsolatban, ám válasz egyelőre nem érkezett.
A kérdés tehát továbbra is nyitott, és az, hogy a Tisza Párt ténylegesen rajthoz állhat-e, nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is komoly következményekkel járhat.
Politikai játék vagy valódi veszély?
Hont András arra is rákérdezett, miért foglalkozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal inkább az Átlátszóval, amikor
„itt van egy ismeretlen politikai projekt a szemünk előtt.”
Orbán erre azt válaszolta, hogy szerinte a Tisza valóban szuverenitásvédelmi probléma, ami újabb kérdéseket vet fel a párt körül kibontakozó vitában.
Összegzés
A Tisza Párt indulásának kérdése továbbra is nyitott, és egyre komolyabb politikai és jogi viták tárgyát képezi. Orbán Viktor nem adott egyértelmű választ arra, hogy a párt indulhat-e a következő választásokon, miközben komoly vádakat fogalmazott meg a külföldi finanszírozással kapcsolatban. Magyar Péter határozottan tagadta ezeket a vádakat, és hangsúlyozta a párt törvényes működését. Bár a miniszterelnök kijelentései nem voltak bizonyító erejűek, a politikai nyomás és a jogi kérdések egyaránt komoly kihívást jelenthetnek a Tisza Párt számára.
A választási indulás jogi akadályai jelenleg nem egyértelműek, így a következő hónapok eseményei döntőek lehetnek a párt jövője szempontjából.
