Átlépte a lélektani határt Magyarország összes tartozása Kína felé

Kattints a hírhez tartozó címkékre:

Magyarország Kínának fennálló tartozása már az ezer milliárd forintot súrolja

Magyarország egyre növekvő adósságállománya Kína felé elérte az ezer milliárd forintos szintet. Az idei tavasszal a kormány titokban egymilliárd euró hitelt vett fel kínai bankoktól, amit április 19-én egy összegben le is hívtak. Ez körülbelül 395 milliárd forintot jelent, derült ki a nyilvánosság számára július végén. A 444.hu összegyűjtötte az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adataira alapozva Magyarország Kínával szembeni teljes tartozását, amely három év alatt jelentősen megnövekedett.

Komoly tartozások három év alatt

Az elmúlt három évben Magyarország jelentős hitelfelvételt hajtott végre Kínától, különféle projektek finanszírozására. A legfontosabb elemek az alábbiak:

1. Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB): A magyar állam tartozása az AIIB felé az idei második negyedév végén 71,79 milliárd forint volt. Ez azért különleges, mert a bank főként ázsiai országokat finanszíroz, Magyarország pedig az első európai adósa a banknak. A pénzt a koronavírus-járvány utáni egészségügyi fejlesztésekre kaptuk.

2. Budapest–Belgrád vasútvonal: A nagyszabású infrastruktúra-projekt keretében eddig 341,6 milliárd forintot hívtak le kínai forrásokból. A projekt összköltsége 750 milliárd forint, amelynek 85%-át hitelből finanszírozzák.

3. Titkos tavaszi hitelfelvétel: Az idei tavasszal, teljes titokban felvett egymilliárd eurónyi hitel, amelyet áprilisban hívtak le, további 395,15 milliárd forintos terhet jelent Magyarországnak.

4. Devizakötvények: A magyar állam jelenleg 3 milliárd jüan (kb. 150 milliárd forint) értékű devizakötvényt is vissza kell fizetnie kínai befektetőknek 2023-ban és 2024-ben.

Az adósság lehetséges rejtett elemei

A *444.hu* elemzése szerint a teljes adósság még magasabb is lehet. A Budapest–Belgrád vasútvonal kivitelezésére létrehozott Kínai–Magyar Vasúti Zrt. vegyesvállalat tavaly jelentős tartozást halmozott fel. Amennyiben ezeket kínai hitelből finanszírozzák, az újabb kölcsönök céges hitelekként jelenhetnek meg, amelyeket nem kell nyilvánosan feltüntetni az állami adósságkimutatásokban.

A *444* arra figyelmeztet, hogy bár ezek a hitelek a költségvetésekben nem jelennek meg, a kockázatot végső soron az állam viseli. Ha egy projekt bedől, az eredetileg magánadósságként feltüntetett hitelek átalakulnak állami adóssággá, így a kockázat a magyar adófizetőkre hárulhat.

Következmények és kockázatok

Magyarország egyre nagyobb mértékben támaszkodik kínai hitelekre különböző fejlesztési projektek finanszírozásához. Ez jelentős kitettséget eredményez, és a nemzetközi hitelfelvételek átláthatósága miatt növekvő aggodalmakat vált ki. Az államháztartáson kívül kezelt hitelek rejtett kockázatokat hordozhatnak, amelyek esetleges bedőlése súlyos következményekkel járhat a nemzeti költségvetésre nézve.

Magyarország Kína felé fennálló tartozása tehát folyamatosan nő, és ha a rejtett hitelek is felszínre kerülnek, a tényleges adósság mértéke még ennél is magasabb lehet.