Versenytorzítás a magyar sajtóban? Két médiacég panaszt nyújtott be Brüsszelben
Két magyarországi médiavállalat, köztük a Magyar Hang kiadója, hivatalos panaszt tett az Európai Bizottságnál. A beadványukban azt állítják, hogy a magyar kormány az állami hirdetések szelektív elosztásával torzítja a versenyt a médiapiacon – derült ki a Magyar Hang közleményéből. A csatolt dokumentumok szerint szoros összefüggés látható aközött, hogy egy adott médium mennyire támogató a kormány irányában, és hogy mennyi állami hirdetési bevételhez jut.
Több mint 400 milliárd forint vándorolt kormánybarát médiumokhoz
A panaszosok számításai alapján 2015 és 2023 között körülbelül 1,1 milliárd eurónyi (azaz több mint 440 milliárd forintnyi) állami forrás áramlott olyan újságokhoz, televíziókhoz és hírportálokhoz, amelyek közel állnak a kormányzathoz.
Szakértői elemzés: a politikai átvételek után megugrottak a reklámbevételek
Kai-Uwe Kühn, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának egykori vezető közgazdásza egy külön tanulmányban mutatta be, hogy az adatok alapján egyértelmű trend figyelhető meg: amikor a kormányközeli körök megszereznek egy médiaterméket, annak reklámbevételei látványosan megemelkednek. A Financial Timesnak adott interjújában Kühn így nyilatkozott az eredményekről.
Konkrét példák: így zajlott a hirdetések elosztása a járvány idején
A Magyar Hang közleménye konkrét eseteket is ismertet. Lukács Csaba, a lap igazgatója cikkében felidézte, hogy a koronavírus-járvány idején tíz nyomtatott hetilap volt jelen a piacon: három közülük a kormányhoz kötődő KESMA része volt (Figyelő, Szabad Föld, Mandiner), egy másik pedig a szintén kormánypárti Magyar Demokrata. A maradék hat lap kritikusabb vagy független volt, de közülük a 168 Óra éppen ekkoriban került kormányközeli tulajdonoshoz, amely miatt számos újságíró távozott, és létrehozta a Jelent című új kiadványt.
Habár az olvasottságban nem volt jelentős különbség a két oldal között, a kormányzati hirdetések szinte kizárólag a kormánybarát médiumokban jelentek meg. Lukács Csaba így ír erről:
„…közel száz munkaórát töltöttem el a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban, hogy átlapozzam a tíz kiadvány közel ötszáz megjelent újságjának 35 ezer oldalát. Kockás füzetbe húztam a vonalakat a hirdetésekről, és a végeredmény elképesztő lett: a négy kormánypárti újságban 2020-ban 300 oldal közvetlen kormányzati, valamint további 213 oldal állami cég által feladott hirdetés jelent meg (listaáron, felárak és kedvezmények nélkül 1,04 milliárd forint értékben). Ezzel szemben a hat kormányfüggetlen lapban nem volt egyetlen oldal kormányhirdetés sem!”
- számolt be róla a telex
Sikertelen hazai próbálkozás után nemzetközi szintre léptek
2023-ban a Magyar Hang a Gazdasági Versenyhivatalhoz is fordult a KESMA versenytorzító szerepe miatt, ám 2024-ben a hivatal közölte, hogy nem indítanak vizsgálatot. Ezt követően döntöttek úgy, hogy az ügyet európai szintre viszik.
A közlemény szerint: „Az általuk feltár bizonyítékok és összegyűjtött adatok kétséget kizáróan azt mutatják, hogy a magyarországi médiatérképet súlyosan torzította az állami reklámbevételek elosztása”
.
Mi következhet, ha az Európai Bizottság is problémát lát?
Hazai újságolvasóként már megszokott jelenség, hogy a kormány a saját médiáiban helyezi el hirdetéseit, ezzel lényegében fenntartva ezeket a szerkesztőségeket. Ha azonban az Európai Bizottság elfogadja a panaszt, és jogsértőnek találja az állami hirdetések mostani elosztási rendszerét, az alapjaiban változtathatja meg a magyar médiapiac működését.
A magyar kormány érzékenységét a médiapiaci szabályozásokra az is jól mutatja, hogy egyedüliként szavazott nemmel az EU új médiaszabadság-rendeletére.
