Kulturális örökség: újabb műemlékek tűntek el Hatvanpusztán?
Tordai Bence, független országgyűlési képviselő szerint visszafordíthatatlan károk érték a hazai műemléki örökséget a Hatvanpusztán zajló építkezések következtében. Állítása szerint a korábban 200 éves, védettséget élvező épületek eltűntek, helyüket pedig egy magánrezidencia vette át. Tordai Facebook-bejegyzésében tette közzé az ügy részleteit, melyben felvetette a kulturális értékek tudatos elpusztításának lehetőségét is.
Hová lettek a történelmi épületek?
A képviselő hivatalos adatigényléssel fordult a Fejér Vármegyei Kormányhivatalhoz, hogy választ kapjon az építkezéssel kapcsolatos kérdéseire. Szerinte fel kell tárni, hogy milyen engedélyek alapján bontották el az épületeket, készült-e bármiféle értékleltár vagy dokumentáció, és hogyan válhatott nyomtalanul semmivé egy olyan épületegyüttes, amely műemléki védettséget élvezett.
Tordai úgy véli, hogy ez az eset jól példázza a kormányzat hozzáállását a kulturális örökséghez. Úgy fogalmazott: „Másokat vádolnak azzal, amit valójában ők követnek el.” A politikus szerint a József nádor korából származó majorság, beleértve a magtárat és az istállókat, végleg eltűnt, hogy egy luxus célokat szolgáló építmény vehesse át a helyét.
Zebrák és milliós fák – a hatvanpusztai luxusvilág
Tordai posztjában arra is kitért, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter szintén megjegyzést tett a birtokon tapasztaltakról. Kiemelte a különleges növénytelepítéseket – köztük az egyenként 30 millió forint értékű előnevelt fákat –, valamint a területen tartott egzotikus állatokat, például a híressé vált zebrákat. Ezek mind azt sugallják, hogy itt nem csupán egy vidéki rezidenciáról van szó, hanem egy kiváltságosoknak fenntartott luxusbirtokról.
Ingatlanvita a másik oldalon is
Érdekesség, hogy Tordainak maga is vitába keveredett egy ingatlan kapcsán a kormányzattal. Sára Botond, a Fővárosi Kormányhivatal vezetője – korábban Józsefváros alpolgármestere – a közelmúltban ismételten közölte, hogy Tordai családi háza szabálytalanul épült, és ezért el kell bontani.
A képviselő elismerte, hogy nem rendelkezett hivatalos engedéllyel az átépítéshez, ugyanakkor azt állítja: erre a 2016 óta érvényben lévő előírások értelmében nem is volt szükség. Ráadásul 2017-ben még maga a kormányhivatal is jóváhagyta a terveket. A jogsértés megállapítására csak évekkel később, 2022-ben került sor. Az épület jelenleg jogvédelmet élvez, de a kormányhivatal szerint hosszú távon mégis lebontásra kerülhet.
Az ügy rámutat arra, hogy a jogszabályok értelmezése mennyire ellentmondásos lehet. Egyes szabályok alapján akár tömegesen is elrendelhető lenne családi házak bontása, ha ragaszkodunk a betű szerinti alkalmazásukhoz.
Ha hibát találtál, vagy megosztanád a véleményedet, kérjük, jelezd az alábbi e-mail címen:
e-mail cím megjelenítése
. Köszönjük az észrevételeidet!
