Az előrehozott választás olyan választás, amely az előre meghatározottnál hamarabb véget vet egy testület, például egy törvényhozás, vagy egy választott tisztviselő mandátumának. Általában olyan időpontban tartott választásra utal egy parlamenti rendszerben, amikor a törvény vagy a szokásjog alapján még nem kellene sor kerülnie rá. Az szokta kezdeményezni, aki helyzeti előnyre tehet szert a korábbi választással, vagy azért, hogy a választás valamilyen fontos kérdésben foglaljon állást.
Az előrehozott választást politikusok kezdeményezik, nem a szavazók, és ebben különbözik egy visszahívó népszavazástól. Az előrehozott választáson teljes ciklusra választanak képviselőket, eltérően az időközi választástól, ahol az elnyert mandátum csak a folyamatban lévő ciklus hátralévőre részére érvényes.
Mivel előrehozott választást általában a hatalmon lévők kezdeményezhetnek, gyakran vezet nagyobb többséghez a kormány számára. (Bár van olyan is, hogy a további népszerűségvesztés megelőzése a választás kiírásának a célja.) De a választás előrehozása rosszul is elsülhet a kormány számára.
A parlamentáris rendszerekben a miniszterelnöknek általában nincs joga előrehozott választást kiírni, ezt az államfőtől kell kérnie. A legtöbb országban az a szokás, hogy az ilyen kérésbe az államfő beleegyezik.
Magyar Péter előrehozott választást követelt újévi üzenetében Orbántól, aki szerinte “elárult mindent és mindenkit”, de ennek most vége
Hozzák előre a választás napját a lehető legkorábbi időpontra, hogy ne fecséreljen az ország több időt feleslegesen, mert nincs több időnk. Nincs még egy évünk. A magyar embereknek már nincs hova hátrálnia.”
