Magyarország Kínával szembeni tartozásai már az ezer milliárd forintot közelítik
Az elmúlt években jelentős növekedést mutatott Magyarország tartozása Kína felé, és a helyzet tovább súlyosbodhat, mivel további, rejtett hitelek is megjelenhetnek. Az államháztartás hivatalos adatai szerint a magyar állam egyre több hitelt vesz fel kínai intézményektől, miközben egyes projektek és hitelszerződések a költségvetésen kívül, rejtett módon is érinthetik az ország pénzügyeit.
Egymilliárd eurós titkos hitel
Idén tavasszal a magyar kormány egymilliárd eurónyi hitelt vett fel kínai bankoktól, és azt április 19-én egy összegben le is hívta. Ez a kölcsön közel 395 milliárd forintos tartozást jelent. Az információt a 444.hu hozta nyilvánosságra, amely az Államadósság-kezelő Központ adataira alapozva összegyűjtötte, hogy mennyivel tartozik Magyarország Kínának az egyéb hitellel együtt.
Magyarország tartozása Kínának – három év alatt
A három év alatt felhalmozott tartozás jelentős növekedést mutat. A következő tételek tartoznak bele:
Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB): A magyar állam 71,79 milliárd forinttal tartozott az AIIB felé 2023 második negyedév végén. A hitelt 2022 végén vették fel, és annak célja egészségügyi fejlesztések finanszírozása volt. A kuriózumnak számító hitel azért különleges, mert Magyarország az első európai ország, amely kölcsönt vett fel ezen a bankon keresztül.
Budapest–Belgrád vasútvonal: A magyar állam a Budapest–Belgrád vasútvonal építésére is kölcsönt vett fel Kínától. A projekt 750 milliárd forintos összköltségének 85%-át kínai hitelből fedezik. Eddig 341,6 milliárd forintnyi hitelt hívtak le a projektre.
Egymilliárd eurós hitel: A tavasszal felvett egymilliárd eurós hitel további 395,15 milliárd forintos tartozást jelent.
Devizakötvények: A magyar államnak 3 milliárd jüan értékű devizakötvényt kell visszafizetnie kínai befektetőknek, ami körülbelül 150 milliárd forintnak felel meg.
Összesen több mint ezer milliárd forintos tartozás
A fentieket figyelembe véve a teljes magyar állami tartozás Kína felé már közelíti az ezer milliárd forintot. Azonban könnyen lehet, hogy ez az összeg tovább nő, mivel a Budapest–Belgrád vasúti projekt kapcsán közös magyar–kínai vegyesvállalatot alapítottak, a Kínai–Magyar Vasúti Zrt.-t. Ez a vegyesvállalat tavaly jelentős tartozást halmozott fel, és ha a hitelt kínai pénzintézetek biztosítják, akkor ezeket a kölcsönöket nem szükséges az államháztartásban feltüntetni.
Rejtett hitelek kockázata
Az ilyen típusú hitelfelvétel azonban újabb problémákat rejthet. Mivel a kölcsönök céges hitelek lesznek, azok nem jelennek meg az államháztartásban, így a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásuk nem látszik. Ugyanakkor, ha a projektek nem teljesítenek, és a hitelezett összeg nem térül meg, akkor ezek a céges tartozások államadóssággá válhatnak.
Összegzés
Bár a magyar kormány által felvett hitelek nem mindegyike jelenik meg az állami költségvetésben, a kockázatot végső soron az állam viseli. A jövőben ezért nemcsak a közvetlen tartozások, hanem a rejtett hitelek kockázata is fontos tényező lehet Magyarország pénzügyi helyzetének alakulásában.
Ha hibát találtál, vagy megosztanád a véleményedet, kérjük, jelezd az alábbi e-mail címen:
e-mail cím megjelenítése
. Köszönjük az észrevételeidet!
