Durva: Több mint 600 nemzetbiztonsági célú megfigyelésről döntött az igazságügyi miniszter

Kattints a hírhez tartozó címkékre:

Tuzson Bence Fél Év Alatt 658 Titkos Megfigyelésről Döntött – A Kormány Titkolózik az Engedélyek Számáról

Az idei év első hat hónapjában összesen 658 titkos megfigyelési kérelem érkezett Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez, ami havonta átlagosan 109 esetet jelent. Bár ezek a kérelmek mind nemzetbiztonsági célból indítványozták egyes személyek megfigyelését – ideértve lakások és autók átkutatását, telefonok lehallgatását, találkozók figyelemmel kísérését, levelek elolvasását, és otthonokban történtek rögzítését –, a kormány továbbra is titkolja, hogy ezekből hány kérelmet hagytak jóvá.

A megfigyelések száma nem új keletű jelenség: tavaly egész évben 1400 hasonló kérelem érkezett, ami havi átlagban 116 esetet jelent. A mostani fél évben rögzített 658 eset tehát nem sokkal marad el az előző év átlagától. Azonban a kormány továbbra is homályban tartja, hogy pontosan hány kérelmet hagytak jóvá, ami különös figyelmet kap, mivel a megfigyelések gyakran kapcsolódnak a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtéshez.

A kormányzati kommunikációban gyakoriak a visszásságok és a homályos indoklások. Például 2021-ben, a Pegasus-botrány kirobbanása előtt, a kormány pontos adatokat közölt az engedélyezett megfigyelésekről, de ezt a gyakorlatot hamarosan felhagyták. 2022 tavaszán, amikor a hvg.hu újságírói rákérdeztek az előző év teljes adataira, a minisztérium azt állította, hogy nem tartják nyilván az engedélyezett kérelmek számát, csak az összes beérkezett megfigyelési kérelemét.

Ez az állítás azonban ellentmondásosnak tűnik, hiszen éveken át, a korábbi adatszolgáltatásokban sosem jelezték, hogy tévedés történt volna. Ráadásul a kormány korábban azt állította, hogy az engedélyek aláíróinak személye minősített adatnak számít, ami újabb kérdéseket vet fel az átláthatóság hiányáról.

Idén márciusban a kormány egy újabb kifogást talált a megfigyelési kérelmek jóváhagyott és elutasított bontásban való közlésének elutasítására. A minisztérium közölte, hogy „a közérdekű adat nem ismerhető meg, ha minősített adat”, ami egyértelműen arra utal, hogy az ilyen adatok nyilvántartásba vétele valójában létezik, de azt titkosították.

Tuzson Bence tárcája azonban a legutóbbi adatkérés során visszatért a korábbi állításhoz, miszerint nem tartják nyilván, hogy hány megfigyelési kérelmet hagytak jóvá. Ez a magyarázat a hvg.hu szerint továbbra is nehezen hihető, hiszen más intézmények, például a Fővárosi Törvényszék, képesek hasonló adatokat külön bontásban is nyilvántartani.

A titkos megfigyelések körüli jogi keretek ráadásul meglehetősen rugalmasak. Míg a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésnél a jogszabály pontosan meghatározza az alkalmazási feltételeket, addig a nemzetbiztonsági célú megfigyeléseknél az indoklás tágabb, például elegendő egy terrorcselekmény megakadályozása vagy a „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése”. Az ilyen széleskörű indokok pedig aggodalmat keltenek a polgári jogok és az átláthatóság kérdésében.