Elszaporodtak a Kínából behurcolt édesvízi medúzák a Paks környéki holtágakban

Kattints a hírhez tartozó címkékre:

Invazív édesvízi medúzák elszaporodása a Paks környéki holtágakban: klímaváltozás és ökoszisztémák veszélyei

Az utóbbi években figyelemre méltó jelenségre hívták fel a figyelmet a kutatók a Paks környéki holtágakban: elszaporodtak a Kínából behurcolt édesvízi medúzák. A melegedő vizek kedveznek ennek az invazív fajnak, amely az édesvízi ökoszisztémákra komoly hatással lehet. A Fadd-Dombori holtágban idén június és július hónapokban jelentős számban figyelték meg a medúzákat, amelyek különösen a melegebb vizekben érzik jól magukat, így a globális felmelegedés kedvező környezetet biztosít számukra.

Az édesvízi medúzák jelenléte azért is aggasztó, mert megeszik az algákat fogyasztó zooplanktonokat. Ez a folyamat a víz algásodásához vezethet, amely kedvező körülményeket teremt a toxin termelő kék algafajoknak. Ezek az algák veszélyesek lehetnek mind az emberekre, mind az állatokra nézve, és súlyosan ronthatják a vízminőséget.

A klímaváltozás és a medúzák elterjedése

A kutatók szerint a klímaváltozás fontos szerepet játszik az édesvízi medúzák megtelepedésében. A Duna vízhőmérséklete az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett: míg 1965-ben az átlaghőmérséklet 10 °C körül volt, addig 2022-re már 3,5 °C-kal magasabb lett. Ez a hőmérséklet-emelkedés kedvező környezetet teremt a medúzák számára, amelyek leginkább a lassú folyású vagy álló vizekben tudnak hatékonyan élni.

Az édesvízi medúza egy ragadozó faj, amely zooplanktonokkal, halivadékokkal és kisebb vízi élőlényekkel táplálkozik. A medúza polip formája mikroszkopikus méretű, és csak a megfelelő környezeti feltételek mellett fejlődik ki látható medúzává. Paks alatt, a Fadd-Dombori holtágban a kutatók megfigyelték, hogy ezek az állatok akár 2-2,5 cm nagyságúra is megnőnek, ha a vízhőmérséklet eléri a 25-26 °C-ot.

Ökológiai hatások és folyószabályozás

A medúzák elszaporodásához nem csupán a klímaváltozás járul hozzá. A folyószabályozások is kedveznek ezen invazív fajok elterjedésének. Az olyan helyeken, mint a Ráckevei-Duna vagy a Bécs közelében található Alte Donau és Neue Donau mesterséges tavak, szintén megjelentek a medúzák, amelyek a lassabb folyású vagy állóvizeket részesítik előnyben.

A medúzák megjelenése azonban nem veszélyes az emberekre, hiszen ezek az állatok nem csípnek és nem bántanak. A fő problémát az okozza, hogy a zooplanktonok elfogyasztásával elősegítik az algák szaporodását, amely hosszú távon komoly ökológiai problémákhoz vezethet. A kék algák elszaporodása például a vízminőség romlásához és toxikus anyagok megjelenéséhez vezethet, ami komoly veszélyt jelenthet az ivóvízkészletekre és az élővilágra is.

Az éghajlatváltozás és a jövő kihívásai

Az édesvízi medúzák terjedése jól mutatja, hogy a klímaváltozás hogyan hat a vízi ökoszisztémákra. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a medúzák és más invazív fajok elterjedése súlyosbíthatja a vízi környezet változásait, és nehezebbé teszi az ökoszisztémák stabilizálását. Ezért a folyószabályozási intézkedések mellett kiemelten fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, hogy megelőzzük a hasonló jelenségek elterjedését a jövőben.

Az invazív édesvízi medúzák megjelenése tehát nem csupán az ökoszisztémára van hatással, hanem jelzi a globális környezeti változások komplex következményeit is.