Orbán Viktor ünnepi beszéde: A magyar szabadság örök eszméje
2025. március 15-én, szombaton délelőtt 11 órakor Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mondott Budapesten, a Nemzeti Múzeumnál, az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére. Az állami ünnepség már 10:30-kor elkezdődött, és a látogatókat már reggel 9-től várták a Kossuth térre, hogy részt vegyenek Magyarország lobogójának felvonásán.
Egy visszatérés a történelemhez
A 2024-es március 15-i ünnepség különleges jelentőséggel bír, mivel Orbán Viktor ismét a Nemzeti Múzeum előtt mondott beszédet, miután 2019-ben először tartott itt beszédet. A miniszterelnök szavait a közönség vegyes érzelmekkel fogadta: a tüntetők sípolással és fújolással fejezték ki nemtetszésüket, míg a tömeg „Viktor, Viktor” skandálással üdvözölte őt.
A szabadság eszméje
A magyar szabadság eszméje és eredete ezer évre is visszanyúlik, és biztosan sok ezer évig halad még a csillagok között. A magyar szabadság eszménye örökkévaló és időtlen
– kezdte Orbán Viktor beszédét. Kiemelte, hogy 1848-ban, majd 1956-ban és napjainkban is azt hallani, hogy a jövő más birodalmaké, de a miniszterelnök szerint a jövő a független nemzeteké, a patriótáké. A magyarok eleme a szabadság, és a miniszterelnök szerint a magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért küzd.
A szabadságharcok titka
Orbán Viktor úgy véli, hogy a magyar szabadságharcok titka ugyanaz volt akkor és most is: „Egyet suhint önmagáért, és még egyet a hazájáért”. Kijelentette, hogy a szabadságért a magyarok készek meghalni, és nem hajlandók más országok fölé hajolni.
Ez az ország a magyarok országa, máséra nem vágyunk, de ezt nem adjuk. Soha nem kötünk alkut. Nem. Nem. Soha!– szögezte le.
A birodalmak és Brüsszel
A miniszterelnök beszédében arról is szólt, hogy a birodalmak mindig új gyarmatra vágynak, és hogy Brüsszel jelenleg próbál uralkodni Magyarországon, ahogy azt régen a bécsi udvar tette. Szerinte azonban a történelem ismét meg fog fordulni, és Magyarország visszaszerzi a jogait.
Eljön az idő, minden számlát ki fogunk egyenlíteni– tette hozzá.
Ukrajnával kapcsolatos álláspont
Orbán Viktor kitért Ukrajnára is, és hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kíván beleszólni a háborúba, sem Ukrajna uniós tagságába. A kormányfő szerint az unió szeretné, hogy Ukrajna folytassa a háborút, de Magyarország nem kér belőle.
Uniót akarunk, de Ukrajna nélkül
– mondta.
A "tavaszi nagytakarítás" és a jövő
A beszéd végén Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy a politikai ellenfelek, akiket „poloskáknak” nevezett, a haza ellen dolgoznak, és hogy eljött az ideje, hogy megszabaduljanak tőlük. „Rajta a skarlátbetű, sorsuk a szégyen és megvetés” – tette hozzá, és arra is kitért, hogy a nemzet hűsége és összetartása erősebb, mint valaha.
Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlátbetű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket - mondta
A jövő Magyarországa
Ne reménykedjetek, a sorsotok ugyanaz lesz, mint elődeiteknek, fényesebb a láncnál a kard. A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt - zárta gondolatait
– zárta beszédét Orbán Viktor, aki a Nemzeti Dal közös eléneklésével fejezte be az ünnepséget a Múzeumkertben. A miniszterelnök szavai hangsúlyozták a magyar nemzet összetartását és szabadság iránti elkötelezettségét, miközben arra figyelmeztetett, hogy nem fogják feladni a hazájukat, és nem kötnek kompromisszumot a szabadságukért.
