Izgalmas: A bíróságon csap össze a Spar és a magyar állam

Kattints a hírhez tartozó címkékre:

Csütörtökön dönthet a Spar és a magyar állam közötti jogi csatározásról a bíróság

Csütörtökön várható az ítélet a Spar Magyarország és a magyar állam közötti jogi vitában, amely az árstopok betartásának ügyével kapcsolatos büntetések jogosságát firtatja. Az osztrák üzletlánc a szegedi bíróságon támadta meg a hatósági bírságot, amelyet egy vidéki boltjukban az árstopos termékek raktárkészletének állítólagos nem megfelelő mennyisége miatt róttak ki. A szegedi bíróság az ügyet előzetes döntéshozatalra az Európai Bírósághoz terjesztette, mivel felmerült az uniós versenyjogok esetleges megsértésének kérdése.

Árstop és büntetés

A magyar kormány 2022 februárjától kezdődően hat alapvető élelmiszer – cukor, búzaliszt, napraforgóolaj, sertéshús, baromfi és tej – árát szabályozta hatósági árral a Covid-járvány alatt tapasztalt infláció miatt. 2022 novemberében az ukrajnai háborúra hivatkozva a kormány az árstopot két további termékre, tojásra és burgonyára is kiterjesztette. A rendelet eredetileg három hónapra szólt, de folyamatos hosszabbításokkal 2023 júliusáig maradt érvényben.

A rendelet nemcsak az árakat, hanem a mennyiségi árusítást is előírta, amelyet a kiskereskedőknek a korábbi átlagos árusítási mennyiségek alapján kellett betartaniuk. A Spar Magyarországot azért büntették meg, mert a hatóságok szerint az egyik vidéki boltjuk nem tartotta be az előírt raktárkészletet, bár a bolt a fogyasztói igényeket kielégítette és az árstopos termékek hozzáférhetők voltak.

Az Európai Bíróság szerepe

A szegedi bíróság az Európai Bírósághoz fordult, mivel kétségeik merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a kormányrendelet összeegyeztethető-e az uniós versenyjoggal. Különösen a mezőgazdasági termékek piacának közös szabályozása és az árak szabad meghatározásának elve kerül vizsgálatra.

A kérdés, hogy a hatósági árak mellett mennyiségi árusítást előíró intézkedés, amely az előző időszak átlagos raktárkészletén alapul, ellentétes-e az uniós joggal. A bíróság azt is vizsgálja, hogy jogos-e a bírság kiszabása, ha a kereskedő az ellenőrzés napján a bázisévben rögzített napi mennyiséget árusítja, és a fogyasztók hozzájutnak a termékekhez.

A kormányzati vegzálások folytatódnak

Bár az árstop intézkedések már lejártak, a kormányzati vegzálások nem álltak le. Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium továbbra is alkalmazza az árszabályozás különböző eszközeit, például a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) panaszeljárásait, amelyek a kötelező akciózásban érintett kereskedők áremelkedéseit vizsgálják. A GVH vizsgálata a kereskedőket megfélemlítheti, mivel versenyfelügyeleti eljárásokra adhat okot. - számolt be róla a hvg

A kormány emellett különadókkal is próbálja növelni a bevételeket, például a bankokra, az energiaszektorra és a kiskereskedelemre kivetett adókkal. Bár a légitársaságok, távközlési és gyógyszergyártói különadók 2025-re kivezetésre kerülnek, az új tranzakciós és devizaváltási illetékek tovább növelhetik a kormány bevételeit.

Az ügy csütörtöki ítélete komoly hatással lehet a magyar kiskereskedelem jövőbeli szabályozására és a versenyjog alkalmazására az uniós színtéren.