Hétfőn a magyar kormány végül elállt a vétóval kapcsolatos fenyegetéstől, és így hozzájárult az Oroszország ellen alkalmazott uniós szankciók meghosszabbításához. A döntés egy újabb sorban olyan büntetőintézkedések elfogadását jelentette, amelyeket Magyarország károsnak tartott és tart ma is. Ugyanakkor az Európai Bizottságtól kapott "garanciák" hazánk energiaellátásának védelméről kérdésesek, és nem tűnnek elég meggyőzőnek.
Mi Vezette a Magyar Kormányt a Vétó Megszüntetéséhez?
Az Európai Bizottság kénytelen volt lépéseket tenni annak érdekében, hogy garantálja Magyarország energiaellátásának a biztonságát, ezért a mi szavazatunk is végül nem a vétó volt – jelentette be Szijjártó Péter Brüsszelben, miután a kormány visszavonta vétófenyegetését. A külgazdasági és külügyminiszter egyértelművé tette, hogy Magyarország szavazata nem maradt vétó, hanem a döntés a közös uniós érdeket tükrözte.
Ennek eredményeként az Oroszországra vonatkozó szankciókat, amelyeket már eddig tizenöt alkalommal hosszabbítottak meg, most ismét meghosszabbították 2025. július 31-ig. Az újabb szankciócsomag célja, hogy megőrizzék a szolidaritást az EU tagállamai között, miközben a magyar kormány kénytelen volt beleegyezni ebbe a döntésbe.
Mit Kért a Magyar Kormány a Bizottságtól?
Szijjártó Péter szerint a magyar kormány kérése az volt, hogy Brüsszel biztosítsa a Török Áramlat gázvezeték védelmét, mivel ezen keresztül érkezik Magyarországra az orosz gáz. Ezen kívül kérték az Ukrajnán keresztüli kőolajszállítások védelmét, valamint azt, hogy a földgáztranzitot is újraindítsák, miután január 1-jén leállt, mivel Ukrajna nem hosszabbította meg az Oroszországgal kötött megállapodást.
Brüsszel válaszában elismerte, hogy az EU tagállamok energiaellátása közös uniós érdek, és készen állnak intézkedéseket hozni a fontos energiainfrastruktúrák megvédésére. A Bizottság emellett tárgyalásokat folytat Ukrajnával az európai gázellátás biztosításáról, és arra is garanciákat kér, hogy az Ukrajna felé irányuló kőolajszállításokat fenntartják.
Kétséges Garanciák és Politikai Nyomás
Szijjártó Péter a megbeszélés után elismerte, hogy az Európai Bizottság garanciái nem tűnnek teljesen világosnak, és kérdéses, hogy Ukrajna mennyire fogja ezeket a garanciákat valóban betartani. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány a jövőben továbbra is fenntartja vétójogát, amennyiben az energiaellátás biztonságát érintő kérdések nem alakulnak megfelelően.
A szakértők szerint a magyar kormány döntése inkább visszafogott kompromisszumnak tűnik. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy
a szájkarate után a vétó elmaradt
, és a magyar kormány igazából meghátrált, miután az EU egy nem kötelező érvényű nyilatkozatot tett, amely csupán monitorozza az ukrán energetikai infrastruktúra helyzetét.
Mi Hát Történt a Washingtoni Nyomással?
Szent-Iványi István úgy véli, hogy a magyar kormány nem vétózott, mivel nem olyan irányban alakultak az események, ahogy azt várták volna. Szerinte a kormány számára egy újabb kihívást jelenthet a globális politikai helyzet, különösen az Egyesült Államok nyomása, miután Donald Trump újabb szankciókat helyezett kilátásba, ha Oroszország nem hajlandó tárgyalni a háború lezárásáról. Ez a helyzet tovább bonyolítja a magyar kormány döntéseit és azok politikai következményeit.
Káros Szankciók, Továbbra is a Közép-Pontban
Habár a magyar kormány zöld utat adott a szankciók meghosszabbításának, a döntés továbbra is azt jelenti, hogy Magyarország a jövőben is szenvedni fog a gazdasági károktól, amelyeket ezek a büntetőintézkedések okoznak. A közelmúltban mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdasága már így is 19 milliárd eurónyi, azaz mintegy 7500 milliárd forintos veszteséget szenvedett el az oroszellenes szankciók következtében.
Összességében a döntés egy komoly politikai és gazdasági hullámot indított el, amelynek következményei a jövőben is érezhetőek lesznek Magyarország számára, miközben a kormány az energiaellátás biztosításától függő helyzetben kell, hogy folytassa a tárgyalásokat Brüsszellel és Kijevvel.
Ha hibát találtál, vagy megosztanád a véleményedet, kérjük, jelezd az alábbi e-mail címen:
e-mail cím megjelenítése
. Köszönjük az észrevételeidet!
