Mi jöhet még? Magyar kormányközeli újságíró is szerepel egy neonáci webshop vevőinek listáján

Kattints a hírhez tartozó címkékre:

Magyar kormányközeli újságíró neve is felbukkant egy neonáci webshop vevőinek listáján

Tavaly decemberben szivárgott ki az egyik legnagyobb neonáci propagandát terjesztő online áruház, a Midgård vásárlói adatbázisa. A skandináv mitológiából eredő nevű áruház 2017 és 2022 között több ezer embernek értékesített szélsőséges ideológiát hirdető anyagokat és tárgyakat. Az adatbázis kiszivárgása után közel húsz magyar vásárló neve került nyilvánosságra, köztük egy kormányközeli újságíróé is.

Az ügyet az Átlátszó tárta fel, amely szerint a szóban forgó újságíró a kormányközeli médiabirodalom egyik munkatársa. Az adatbázis szerint több éve vásárolt zenei albumokat a Midgård platformján, köztük a német Faustrecht nevű zenekar egyik lemezét. A Faustrecht egyes tagjai aktív szereplői voltak a szélsőjobboldali „Vér és Becsület” mozgalomnak, amely nemzetközi szinten is komoly szerepet játszik a neonáci ideológia terjesztésében.

Az Átlátszónak sikerült elérnie az újságírót, aki korábban már foglalkozott a radikális jobboldallal. Többek között könyvet írt a témában, interjút készített Tyirityán Zsolttal, a Betyársereg vezetőjével, és cikke is megjelent egy svéd városról, ahol a magyar bevándorlók szerinte békés közösséget alkotnak, míg a muszlim bevándorlók zavargásokig fajuló beilleszkedési problémákkal küzdenek. Az újságíró elzárkózott attól, hogy nyilatkozatát részletesen közöljék, azonban néhány gondolatát engedélyezte publikálni. Az egyik megjegyzése így hangzott:

„Hogy otthon ki és mit hallgat, szerintem ízlés kérdése, ahogyan nem elegáns belesni egymás hálószobájába, úgy nem lesünk be a másik nappalijába, CD-lejátszójába sem.”

Az eset súlyosságát növeli, hogy az Átlátszó által megkérdezett szakértő szerint az újságíró már az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) látókörébe is bekerült. Ennek egyik oka éppen a Midgård adatbázisban való szereplése, másrészt a tavaly Budapesten történt összecsapások, amelyek szélsőjobboldali és antifa csoportok között zajlottak. Nem zárható ki az sem, hogy más magyar vásárlók is érdeklődésre számot tarthatnak az AH részéről.

Az eset rávilágít arra, hogy a szélsőséges ideológiák és azok propagandája nemcsak marginális csoportok, hanem akár a mainstream média egyes szereplőit is elérheti. Ez az ügy újabb kérdéseket vet fel a magyarországi szélsőjobbhoz való viszony és a radikalizálódás problémakörével kapcsolatban.