Botrány Brüsszelben: Orbán Viktor miatt perelik Magyarországot embercsempészek kiengedése miatt!
Az ügy kirobbanása: mit tett a magyar kormány?
Újabb front nyílt Brüsszel és Budapest között: az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi a magyar kormány egyik 2023-as döntését. A vád: a migránsokat csempésző elítéltek tömeges szabadon engedése – még a büntetésük letöltése előtt.
A kormány egy tavaly áprilisi rendelettel módosította a migránscsempészetért járó börtönbüntetéseket úgynevezett „reintegrációs őrizetté”. Ez lényegében azt jelenti, hogy a külföldi elítéltek kiszabadulnak a börtönből, és három napon belül el kell hagyniuk Magyarországot, hogy az eredeti lakóhelyük szerinti országban töltsék le az őrizetet.
Brüsszel válasza: jogsértés gyanúja és perindítás
A Fidesz-kormány intézkedését nem hagyta szó nélkül az Európai Bizottság. Már 2023 júliusában megindították a kötelezettségszegési eljárást, mondván, a lépés szembemegy az uniós embercsempészet elleni irányelvvel, és aláássa a közös szabályozás súlyát.
Az ügy hónapokon át tartó hivatalos levelezést követően jutott el a bírósági szakaszba. Az Európai Bizottság szerint a Magyar kormány nem tett elegendő lépéseket a helyzet rendezésére, válaszaikat pedig nem találták kielégítőnek.
Mi a gond a reintegrációs őrizettel?
A Bizottság szerint a magyar modell súlyosan hiányos. „A rendelet nem nyújt megfelelő garanciákat a reintegrációs őrizet végrehajtására és ellenőrzésére” – áll a testület közleményében.
Az Európai Unió szerint így nemcsak a bűnözők szabadulnak túl könnyen, de az egész közösség erőfeszítései is veszélybe kerülnek. „Aláássa az uniós jogszabályok elrettentő erejét és a migránscsempészés elleni közös EU-erőfeszítéseket” – tették hozzá.
Mi lehet a következménye a pernek?
Ha az Európai Bíróság Magyarország ellen dönt, súlyos pénzbírságra számíthatunk. Ez akár az uniós támogatásokból is levonható – hasonlóan ahhoz, ahogyan a menekültügyi szabályozás miatt jelenleg is több százmillió euróra rúgó büntetést fizet az ország.
A közeljövőben tehát nemcsak politikai, hanem pénzügyi értelemben is komoly árat fizethet a magyar kormány döntése.
Nem ez az egyetlen uniós ügy Magyarországgal szemben
A reintegrációs őrizet ügye mellett két másik esetben is perre megy az EU. Az egyik a vasúti hatóság szervezeti függetlenségének hiánya miatt indult – az Európai Bizottság szerint a közlekedésért felelős minisztérium alatt működő szervezet nem független.
A másik per nemcsak Magyarországot, hanem Németországot és Ausztriát is érinti: a három állam a Bizottság szerint megszegte az eljárási szabályokat, amikor egy dunai szavazáson a közös uniós álláspont előtt voksoltak.
Ha hibát találtál, vagy megosztanád a véleményedet, kérjük, jelezd az alábbi e-mail címen:
e-mail cím megjelenítése
. Köszönjük az észrevételeidet!
