Olvasói levél: Megjött a nyugdíjam, utolsó héten már egy fagyira sem tudnám meghívni az unokáimat

Kattints a hírhez tartozó címkékre:

Olvasói levél, melyet változtatás nélkül közlünk (néhány helyesírási hibát javítottunk, hogy ne ezen legyen a hangsúly!):

Megjött a nyugdíjam, egyben leveszem az egészet, ennyi pont ingyenes! Ilyenkor mindig azt érzem, ha jól beosztom, ebből nem lehet gond! Aztán jönnek sorban a csekkek, különböző adókról, szolgáltatóktól, hosszú „sorokban”!

Befizetek mindent, lássam, mi marad! Már nem vagyok magabiztos, hiszen a havi gyógyszereimet is ki kell váltanom! Eltelt az első hét, és a jövedelmem felét már elköltöttem! Heti egyszer bolt, az ételeket több napos fogyasztásra készítem! Autó csak bolt (protézisek miatt), de valamit abba is tankolni kell (havi 10 l), meg a gázpalack is kifogyott (10 ezer)! Ezen a második héten (félidőben) már a tervezett őszi cipővásárlást is elnapolom, még jó a szandál meg a szövetcipő!

Nézem a naptárt, szeretteimnek nincs szülinapja, névnapja! A harmadik héten elkezdek aggódni, vajon elég lesz-e? Talán, ha nem romlik el semmi, és nem jön rendkívüli kiadás, kihúzom! Vendégeknek sem örülnék, mert ha mást nem, ropit, üdítőt illik kínálni! Kultúra, régi könyvek újraolvasása, rejtvényújság! 40 év szakmunka ennyire elég! Az utolsó héten már egy fagyira sem tudnám meghívni az unokáimat, mert hármuknak az is hatezer, én meg nem „kérek”! Elértéktelenedtek 2010 óta a nyugdíjak! Talán nem meglepő, hogy nem vagyok Orbán-fan! Kormányváltásban reménykedem 26-ban, ha megérem!

Nyitóképünk illusztráció forrás freepic