Orbán ennek nem fog örülni: Térképre rakták hol dolgoznak fillérekért a magyarok

Orbán ennek nem fog örülni: Térképre rakták hol dolgoznak fillérekért a magyarok

Kattints a hírhez tartozó címkékre:

Térképen mutatjuk azt, amire Orbán Viktor sem lenne büszke!

Bár a kormány rendszeresen hangoztatja a munkaalapú társadalom fontosságát, a legfrissebb adatok súlyos bérkülönbségekre világítanak rá Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, *Fókuszban a vármegyék* című tanulmányából kiderül, hogy a 2024-es év első felében a budapesti és a vidéki fizetések közötti különbség továbbra is jelentős.

Óriási bérszakadék a főváros és a vidék között

A KSH jelentése szerint az első félévben a nettó átlagkereset országosan 14%-kal emelkedett, de ez a növekedés vármegyénként jelentősen eltérő volt. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben a legnagyobb, 17,7%-os és 17,4%-os emelkedést regisztrálták, míg Győr-Moson-Sopron, Vas és Heves vármegyékben, valamint Budapesten alacsonyabb, 11,6-13% közötti növekedést tapasztaltak.

A fővárosi dolgozók nettó átlagkeresete kiugróan magas: 512 292 forint, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mindössze 308 050 forint az átlagbér. Az országos átlagkereset 422 122 forint volt, ami jól mutatja a vidék és Budapest közötti óriási különbségeket.

Ugyanaz a munka, eltérő fizetés

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Budapest fizetéseit összehasonlítva kiderül, hogy a keleti régiókban ugyanazért a munkáért jóval alacsonyabb fizetést kapnak a dolgozók. Például a villamosenergia és gázellátás területén foglalkoztatottak Szabolcsban átlagosan 426 609 forintot keresnek, míg a fővárosban ugyanezen ágazatban 692 442 forintot visznek haza. A vendéglátóiparban még élesebb a kontraszt: Szabolcsban 220 037 forint, Budapesten 310 053 forint az átlagos havi bér.

Az információ és kommunikáció szektorban is kiugróak a különbségek: míg Budapesten átlagosan 716 548 forintot keresnek, Kelet-Magyarországon ugyanezért a munkáért mindössze 326 438 forint jár.

Mi lesz a munkaalapú társadalommal?

A kormány nemrég jelentette be új gazdaságvédelmi akciótervét, amelynek része a jövedelmek vásárlóerejének növelése, és egy hároméves bérmegállapodás megkötése. Emellett felvetődött az ezer eurós minimálbér bevezetése is. Bár ezek előrelépést jelenthetnek, a regionális bérkülönbségek feloldása komoly kihívást jelent az Orbán-kormány számára.

A KSH adatai szerint a fővárosi dolgozók több mint 21%-kal keresnek többet az országos átlagnál, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben élők több mint 27%-kal maradnak el tőle. Ez a szakadék jól tükrözi a gazdasági egyenlőtlenségeket, amelyek a kormány gazdaságpolitikájának egyik legnagyobb kihívása maradnak.