Orbán Viktor nyilatkozata a NATO-tagságról és a háborúkról: Magyarország és Oroszország viszonya
Orbán Viktor miniszterelnök hosszú interjút adott a svájci Neue Zürcher Zeitungnak, amelyben több fontos politikai és nemzetközi témáról is beszélt. A beszélgetés során szóba kerültek Magyarország külpolitikai irányvonalai, az ukrán háborúval kapcsolatos állásfoglalás, valamint az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok is.
Politikai helyzet és a Nyugat gazdasági helyzete
Orbán szerint Magyarország politikai életében nincs „tűzfal”, ha az emberek egy pártra szavaznak, az komoly üzenet, amit figyelembe kell venni. A miniszterelnök a német AfD (Alternatíva Németországnak) párttal való kapcsolatot is érintette, hiszen annak vezetője, Alice Weidel személyes találkozót kért tőle. Orbán elmondta, hogy fogadni fogja a német politikust, de hozzátette: szívesen meghívná Olaf Scholz német kancellárt is Budapestre, amennyiben ő maga is szeretné ezt.
A politikai helyzetet elemezve Orbán kiemelte, hogy a Nyugat gazdaságilag gyengült, és Magyarországnak szorosabb kapcsolatokat kell kialakítania Kelet-Európával. Véleménye szerint az EU nem rendelkezik átfogó globális stratégiával, és már nem tekinthető komoly nemzetközi szereplőnek. Az uniós közös külpolitika csak akkor lehetne sikeres, ha Németország és Franciaország erős vezető szerepet vállalna, de jelenleg nem ez a helyzet.
Ukrajnai háború és Orbán álláspontja
A háborúval kapcsolatosan Orbán ugyan Oroszországot agresszorként említi, de politikai pozíciójától függően nem kívánja személyesen megítélni a konfliktust. „Hagyjuk az értékelést a történészekre” – mondta, miközben hangsúlyozta, hogy az uniós határozatokat tiszteletben kell tartania. Orbán kijelentette, hogy hiba volt elhitetni Ukrajnával, hogy Magyarország a győzelemig mellettük fog állni, és hogy az ukránok számára nincs elég katona, hogy sikerre vigyék a háborút. A miniszterelnök szerint a Nyugat akkor nyerhetne, ha saját katonákat küldene Ukrajnába, de ezt kizárta. Orbán véleménye szerint semmilyen mennyiségű fegyver nem lenne elég Ukrajnának, hogy megnyerje a háborút.
Orbán és Putyin: A kapcsolatok alakulása
A beszélgetés során szóba kerültek Orbán és Putyin találkozói is. A miniszterelnök elmondta, hogy amikor 2009 környékén visszatért a politikai életbe, kifejezetten megkérdezte Putyintól, hogy problémát jelent-e számára Magyarország NATO-tagsága. Putyin válasza az volt, hogy nem aggódik, mivel Magyarország nem telepít olyan fegyvereket, amelyek Oroszországra fenyegetést jelentenének. Orbán szerint Putyint inkább a nagy hatótávolságú taktikai fegyverek aggasztják. Az Orbán-Putyin találkozókat számos megállapodás kísérte, és a miniszterelnök úgy véli, hogy Magyarország bízhat Oroszországban, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján mindig betartották a szavukat.
A gazdaság helyzete és az elégedetlenség okai
Amikor azt kérdezték, hogy a gyorsan felemelkedő Magyar Péter esetleg a kormány ellenállásának jele-e, a miniszterelnök elismerte, hogy az elégedetlenség a háborúnak és az Európai Unió szankcióinak köszönhető. A háború gazdasági következményei, mint az infláció és a magas energiaárak, tovább súlyosbították a helyzetet, miközben a gazdasági növekedés alacsony maradt. „A háborút sok okból nem szeretem, többek között gazdasági okokból sem” – tette hozzá Orbán.
Politikai jövő és a Fidesz támogatottsága
Az interjú végén Orbán Viktor arról is beszélt, hogy mennyire érzi magát fáradtnak a politikai pályafutása során. Elmondta, hogy nem ő, hanem a Fidesz dönti el, meddig marad a legesélyesebb a választások megnyerésére. Jelenleg még mindig magasabb a személyes támogatottsága, mint a párté, ezért amíg ez így marad, ő vezeti tovább a kormányzati munkát és a harcot a jövőben.
Ha hibát találtál, vagy megosztanád a véleményedet, kérjük, jelezd az alábbi e-mail címen:
e-mail cím megjelenítése
. Köszönjük az észrevételeidet!
