Szomorú tény, hogy jelentős mennyiségű élelmiszer landol a kukákban. A pazarlás nagy részéért a háztartások felelősek, hiszen az élelmiszer-hulladék legnagyobb arányban ebben a körben keletkezik. Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás globális probléma, amely növeli az élelmezési bizonytalanságot, hozzájárul az éhezéshez, az alultápláltsághoz, és jelentősen terheli a környezetet.
„Az élelmiszer termelése magas ökológiai lábnyommal jár, hiszen minden fázishoz – a termesztéstől a csomagoláson át a kereskedelemig – jelentős energiafelhasználásra van szükség”
– összegzi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A pazarolt energia és erőforrások
A feleslegesen megtermelt élelmiszerek kidobásával nemcsak az étel vész kárba, hanem a termeléséhez felhasznált természeti erőforrások – mint a víz és az energia – is. A termesztés, betakarítás, szállítás és gyártás mind környezeti terhet ró a bolygóra, és az élelmiszer-pazarlás mértékének csökkentése kulcsfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Élelmiszer-hulladék típusai
A KSH felosztása szerint három kategóriát különböztetünk meg:
1. Elkerülhető élelmiszer-hulladék: emberi fogyasztásra alkalmas ételek és alapanyagok, amelyek gondatlanság miatt végzik a kukában (pl. megromlott joghurt, kidobott készétel). 2. Nem elkerülhető élelmiszer-hulladék: emberi fogyasztásra nem alkalmas részek (pl. tojáshéj, csontok). 3. Potenciálisan elkerülhető hulladék: olyan élelmiszerek, amelyek egyéni ízlés vagy körülmények miatt nem kerülnek felhasználásra (pl. kenyérhéj, almahéj).
Hol keletkezik a legtöbb élelmiszer-hulladék?
Az élelmiszer-lánc minden szakaszában keletkezik hulladék, de a háztartások az arányokat tekintve kiemelkednek. Az Európai Unióban 2020-ban és 2021-ben az élelmiszer-hulladék 55%-a háztartásokban keletkezett, fejenként átlagosan 70 kilogramm mennyiségben. Magyarországon ez az arány még magasabb: meghaladja a 70%-ot, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége 91 kilogramm.
Unós összehasonlítás
2021-ben az EU országaiban egy főre vetítve átlagosan 131 kilogramm élelmiszer veszett kárba. A legtöbb hulladékot Cipruson, Belgiumban és Dániában regisztrálták (200 kg/fő fölött), míg a legkevesebbet Szlovéniában és Horvátországban (70 kg/fő körüli értékek). Magyarország az unós átlagnál jobb helyzetben van.
A megoldás lehetőségei
A pazarlás megelőzése a leghatékonyabb módszer. Ennek része lehet az élelmiszerek helyes tárolása, a bevásárlás átgondoltsága és a maradékok kreatív felhasználása. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület fontos szerepet játszik az élelmiszer-felesleg hasznosításában. A szervezet 2005 óta gyűjti be és osztja szét a kereskedelmi és feldolgozóipari vá
Ha hibát találtál, vagy megosztanád a véleményedet, kérjük, jelezd az alábbi e-mail címen:
e-mail cím megjelenítése
. Köszönjük az észrevételeidet!
