Homályos látás és falusi valóság – Orbán Viktor újabb vidéki túrája
Úgy tűnik, minél inkább veszítenek teret a kormánypártok a közepes méretű városokban, annál kisebb falvakban bukkan fel a miniszterelnök személyesen. A közelmúltban Tarnazsadányban tett látogatást, ahol meglepetten szembesült a filléres drogok veszélyes összetételével, most pedig Tiszakürt lett a legújabb célpont. Ott a kormány vidékmentő intézkedéseit ellenőrizte, és közben – saját bevallása szerint – már „alig lát”, így kávét is kért, hogy egyenesben maradjon.
Fókuszproblémák nemcsak látásban, hanem politikában is
Az, hogy a miniszterelnök immár a kistelepülések templomait, kisboltjait és kocsmáit próbálja életben tartó állami programokat népszerűsíti, sokat elárul az elmúlt tizenöt év kormányzásáról. Miközben őt az ország első számú falusi vezetőjeként emlegetik, ez a szerep egyre inkább egy beismerő vallomássá válik: a vidéki élet szövetének megőrzéséhez most már központi támogatás kell.
Rendszerszintű problémák a miniszterelnöki vágóképek mögött
A tiszakürti kisboltban készült videó különösen tanulságos. A boltvezető megemlíti, hogy a kormány által bevezetett ársapkák miatt neki is a multikhoz kell igazodnia, különben nem tud talpon maradni. Erre Orbán Viktor csak annyit reagál:
lementek a nagyban az árak és akkor inkább odamegy. A jelenet egyszerre szürreális és kíméletlenül őszinte – mintha hirtelen felismerné, hogy az intézkedések,
amelyeket jónak gondolt, valójában éppen a kisvállalkozókat hozzák nehéz helyzetbe.
Politikai PR és a láthatatlan háttéremberek
A Hang.hu cikke tökéletesen körülírja az Orbán videót átszövő miliőt
Miközben a miniszterelnök álruhás Mátyás királyként járja a falvakat, nem messze tőle – bár a kamera látószögén kívül – feltűnik Gyopáros Alpár kormánybiztos is. Ő az, aki a háttérből terelgeti a narratívát, mint egy modern Richelieu bíboros, az import pezsgők és konzervek közé csempészve a „működési támogatás” nevű megoldást. Az új program tehát válaszként születik egy korábbi hibára – miközben a kormány úgy tünteti fel, mintha ez is jótékonykodás lenne, nem pedig tűzoltás.
Csokinyulak és valóság – egy gesztus ára
A látogatás egyik legemlékezetesebb pillanata mégis az volt, amikor Orbán Viktor 1580 forintot fizetett négy darab csokinyúlért. Bár a gesztust sokan udvariasnak, lovagiasnak értékelhetik, a probléma ott kezdődik, hogy másnak is ugyanennyit kell fizetnie – különbség csak a fizetőképességben van. A miniszterelnök szereplése így nemcsak látványos, hanem fájóan valóságos is: a rendszer, amit képvisel, most önmagát próbálja orvosolni.
