Továbbra is a Tisza vezet, de felzárkózik a Fidesz
A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint februárban a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP egyaránt erősödni tudott a teljes népesség körében. A telefonos felmérés 1000 fő részvételével készült február 22-26. között, és nem, életkor, iskolai végzettség, valamint településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. A statisztikai hibahatár +/- 3,2 százalék.
Szorosabbá vált a verseny
A kutatás szerint a Tisza Párt támogatottsága 2 százalékponttal, míg a Fidesz-KDNP-é 3 százalékponttal növekedett. Jelenleg a teljes népesség körében 28-26 százalék a Tisza előnye, vagyis először fordult elő, hogy az előnye nem nőtt tovább, hanem hibahatáron belül csökkent a kormánypárttal szemben.
A Republikon elemzése szerint a Tisza erősödése az ellenzéki pártok szavazóiból táplálkozik, míg a Fidesz-KDNP kampányának hatására a korábban bizonytalan, de egykor kormánypárti választók visszatérhettek a táborukba.
A pártválasztók körében csökken a különbség
A pártválasztók körében a Tisza Párt támogatottsága nem változott, míg a Fidesz-KDNP 4 százalékponttal erősödött, így itt 37-36 százalékos arányt mutat a két párt között. A biztos szavazók esetében a Fidesz-KDNP szintén 4 százalékpontot növekedett, míg a Tisza 1 százalékpontot vesztett, így ebben a csoportban az állás 38-36 a Tisza javára.
A kormányzati kommunikáció hatása
A kutatóintézet megjegyezte, hogy a kormány februárban erőteljes offenzívát indított, amelyben látványos ígéretek és intenzív ellenzékellenes kampány is szerepelt. Orbán Viktor évértékelő beszéde is befolyásolhatta a szavazói aktivitást, amelynek hatása a közvélemény-kutatás során is érzékelhető volt.
A kisebb pártok helyzete
A DK és a Mi Hazánk támogatottsága nagyrészt változatlan maradt. A teljes népesség körében mindkét párt 5 százalékon áll, míg a pártválasztók körében a DK 1 százalékpontot veszített, így az állás 7-6 a Mi Hazánk javára. A biztos szavazók körében a sorrend januárhoz képest megfordult.
A Kutyapárt minden mérési kategóriában 1 százalékponttal növekedett, így a teljes népességben 5, a pártválasztók körében 7, a biztos szavazók között pedig 6 százalékot értek el, amivel potenciálisan átléphetik a parlamenti küszöböt. - számolt be róla a telex
A választási stratégiák döntő szerepe
A Republikon szerint a kisebb pártok számára továbbra is kihívás a parlamentbe jutás. A Momentum, MSZP, Jobbik, LMP és Párbeszéd egyaránt 1 százalékon áll, miközben az egyéb pártokra 2 százalék szavazna.
A kutatás rámutatott arra is, hogy bár a Tisza és a Kutyapárt együttesen erősebbek, mint a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk, ketten együtt még nem rendelkeznek abszolút többséggel. A DK csatlakozásával azonban kényelmes többséget alkothatnának. Mindazonáltal ezek az eredmények elsősorban a listás választásokra vonatkoznak, míg az egyéni választókerületekben a Fidesz eddig rendre sikeresebb volt.
Döntő lehet az egyéni körzetek szerepe
A felmérés szerint a 2026-os választás kulcsa továbbra is az egyéni választókerületekben rejlik. A kisebb ellenzéki pártoknak választaniuk kell a minél jobb listás szereplés és az egyéni körzetekben való aktív kampány között. Az OEVK-jelöltek állítása elengedhetetlen a listaállításhoz, de egyes billegő körzetekben döntő kérdés lehet, hogy az ellenzéki pártok egységesen lépnek-e fel, vagy egymás ellen is versenyeznek.
Az ellenzéki stratégia jelentős hatással lehet a választások kimenetelére, hiszen a Fidesz-KDNP hagyományosan erős az egyéni választókerületekben. A jövőben tehát kulcsfontosságú lesz, hogy a Tisza és a kisebb pártok hogyan koordinálják egymással jelöltállításaikat és kampányaikat.
Ha hibát találtál, vagy megosztanád a véleményedet, kérjük, jelezd az alábbi e-mail címen:
e-mail cím megjelenítése
. Köszönjük az észrevételeidet!
