Teljhatalom: Kövér László 14 milliós forintos büntetést osztott ki egy felszólalás miatt

Kattints a hírhez tartozó címkékre:

Kövér László 14 millió forintra büntette Gyurcsány Ferencet egy parlamenti szóváltás után

Súlyos pénzbírságot kapott Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, miután két héttel ezelőtt a parlamentben felszólalva árulónak nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt. Kövér László házelnök 14 millió forintos büntetést szabott ki Gyurcsányra, amit a politikus szombat reggel Facebook-videójában osztott meg a nyilvánossággal.

A videóban Gyurcsány felidézte a napirend előtti felszólalását, amelyben kemény kritikát fogalmazott meg a kormányfő irányába. Beszédében azt állította, hogy Orbán Viktor "eladta önmaga és hazája becsületét, függetlenségét és önállóságát", és kijelentette, hogy Magyarországnak áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van.

Az összetűzés ezt követően történt, amikor Orbán Viktor parlamenti nyitóbeszéde után Kövér László házelnök megvonta a szót Gyurcsánytól, arra hivatkozva, hogy a DK elnökének nincs joga hazaárulónak nevezni a miniszterelnököt. Gyurcsány szerint azonban nem a „hazaáruló” szót használta, hanem csak „árulót”, és ez a félreértés vezetett a házelnök szankciójához.

14 milliós büntetés: túlzott vagy indokolt?

A parlamenti szóváltásnak komoly anyagi következménye lett Gyurcsány Ferenc számára. A politikus a Facebookon elmondta, hogy Kövér László egy levélben értesítette őt a büntetésről, amely pontosan 14 millió 100 ezer forintot tesz ki. Gyurcsány kevésbé az összegen, mint inkább a szólásszabadság korlátozásán háborodott fel. Szerinte Kövér László visszaélt hatalmával, amikor megbüntette, mivel a képviselők jogai közé tartozik a kritika szabad kifejezése.

Gyurcsány példaként említette, hogy hasonló kijelentéseket tett már más fórumokon is, például Dobrev Klára és Gyekiczki Marci az Európai Parlamentben, de ott senkit sem büntettek meg emiatt.

Strasbourgig viszik az ügyet

A DK elnöke bejelentette, hogy nem hagyja annyiban a büntetést, és az ügyet egészen Strasbourgig, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig kívánja vinni. Szerinte ez az eset nemcsak róla szól, hanem a magyar parlamentben érvényesülő jogokról és a politikai viták szabadságáról is.

Az eset ismét ráirányította a figyelmet a parlamenti viselkedési normák és a politikai párbeszéd határainak kérdésére, amely gyakran kerül viták kereszttüzébe a magyar politikai életben. Gyurcsány Ferenc állásfoglalása alapján a történtek nemcsak személyes sérelemként értelmezhetők, hanem egy szélesebb körű politikai kérdésként is, amely hatással lehet a jövőbeli parlamenti viták lefolyására és a képviselők szólásszabadságára.