Új rekord: gyorsulva terjed Magyarországon a fertőzés, ami halálesetekkel is járt

Kattints a hírhez tartozó címkékre:

Járványszerűen terjed a szamárköhögés: ezek a legjellemzőbb tünetek

Magyarországon járványszerűen terjed a szamárköhögés – nyilatkozta az RTL Híradójának Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNK) járványügyi főosztályvezetője. Már minden megyéből jelentettek gyanús eseteket, a legfrissebb jelentés szerint már 76 igazolt megbetegedés van az országban, ráadásul a legutóbbi 32 gyanús esetből minden negyedik 1 évesnél fiatalabb csecsemő volt.

Mit okoz a szamárköhögés?

A szamárköhögést, más néven pertussis, a Bordetella pertussis nevű baktérium okozza. Cseppfertőzéssel terjed emberről emberre, és a legragályosabb kórokozók közé tartozik. A baktérium a légutak nyálkahártyáján telepszik meg és szaporodik, a tüneteket az általa kiváltott gyulladás és a termelt toxinok idézik elő. A betegség elsősorban gyerekeknél három stádiumban jelentkezik.

1. Lappangási idő és kezdeti tünetek: Az egy-két hét lappangási idő után az első 10-14 napban általános légúti tünetek jelentkeznek, mint egy enyhébb náthánál: köhögés, orrfolyás, rossz közérzet. Láz általában nincs, így sokszor elbagatellizálják a tüneteket.

2. Jellegzetes köhögési rohamok: A betegség második stádiumában kínzó, makacs száraz köhögés jelentkezik elnyújtott rohamokban. A köhögéssorozatok gyakran hányással járnak, a gyerek alig kap levegőt, oxigénhiányos állapot alakulhat ki. A köhögési sorozatot egy nagy, „húzó” belégzés követi, ennek hangja hasonlít a szamár ordításához, innen a kór elnevezése.

3. Lecsengési szakasz: A harmadik szakaszban a rohamok fokozatosan oldódnak, de a teljes gyógyulás hetekig is eltarthat.

A legkisebbekre különösen veszélyes

A szamárköhögés legnagyobb veszélyt újszülöttekre és fiatal csecsemőkre jelenti, akik semmiféle immunitással nem rendelkeznek, hiszen az édesanya által biztosított immunvédelem a pertussis ellen elégtelen. Az első védőoltást is csak kéthónapos korukban kapják meg, majd kétéves korukig még hármat, később pedig 3 és 7 év között még egyet. Náluk is előfordulhat makacs köhögés, ám jellemzőbbek a légzésszünetek és légzéskimaradások, amelyek következtében oxigénhiányos idegrendszeri károsodások alakulhatnak ki, görcsök léphetnek fel, valamint nem ritka a tüdőgyulladás sem. Az esetek akár egy százaléka is halállal végződhet.

Hogyan védekezhetünk?

A legkisebbek védelme érdekében egyre inkább követett gyakorlat nyugaton, és hazánkban is ajánlott az anya vakcinálása várandósság alatt. Az édesanya szervezetében termelődött antitestek ugyanis eljutnak a magzatba, aki így már védelemmel jön világra, és még az első két hónapban sem teljesen kiszolgáltatott a kórokozó támadásának. A születendő baba környezetében lévőknek is javasolt a védőoltás.

A széles körben végzett vakcinázás a nyájimmunitás kialakítása révén a járványügy egyik legnagyobb aduja. A nyájimmunitás a közösséget megóvja a járványtól, ugyanakkor az egyént nem feltétlenül védi a fertőzéstől és annak következményeitől. A szamárköhögés elleni vakcinának vannak enyhe, múló mellékhatásai, de az alkalmazott oltóanyagok maximális biztonságához nem férhet kétség. A védelem azonban nem élethosszig tart, ezért felnőtt korban is 10 évente ismételni kell az oltást, különösen idős korban, 65 év felett, amikor ismét kockázatosabbá válik a fertőzés.

Mit tehetünk még?

Az akár tünet nélkül hordozó rokonok tudtukon kívül is megfertőzhetik az újszülötteket, ezért a családtagok és közeli ismerősök oltása is kiemelten fontos. A fertőzés megelőzése érdekében figyeljünk a higiéniára, kerüljük a betegekkel való érintkezést, és időben forduljunk orvoshoz a tünetek megjelenésekor. A szamárköhögés elleni harcban a legnagyobb fegyverünk a tudatosság és a megelőzés.