Valami nem stimmel: megkérdezték a Fehér Házat Szijjártó érdekes magyarázatáról

Részletek

Kattints a hírhez tartozó címkékre:

Fehér Ház: Nem kommentálják Szijjártó vádjait Pressman ellen

Újabb fordulatot vett a magyar–amerikai diplomáciai feszültség, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy amerikai jelentés kapcsán David Pressman korábbi budapesti nagykövetet nevezte meg felelősként. A Fehér Ház azonban nem kívánt reagálni a vádakra.

Amerikai válasz: nincs hozzáfűznivaló

Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes szóvivője a Telex kérdésére közölte:

Nincs mit hozzátennünk a kormányzat által összeállított vám- és nem vámjellegű akadályok listájához, amelyet hazánk legkiválóbb közgazdászai készítettek annak érdekében, hogy kereskedelempolitikánk Amerika érdekeit szolgálja

A portál arra volt kíváncsi, mit gondol a Fehér Ház Szijjártó azon kijelentéséről, miszerint a szóban forgó amerikai jelentés – amely Magyarországot korrupciós problémái miatt is megemlíti – valójában David Pressman „diktálása” alapján készült.

397 oldalas dokumentum a fókuszban

A Válasz Online korábban beszámolt róla, hogy az Egyesült Államok kormánya március végén egy terjedelmes, 397 oldalas jelentést tett közzé. A dokumentum részletezi, mely országok milyen kereskedelmi gyakorlatokkal korlátozzák az amerikai piacot, és ezek milyen gazdasági következményekkel járhatnak.

A jelentés tartalma összefüggésbe hozható azokkal a vámintézkedésekkel, amelyeket Donald Trump később bejelentett. Az Egyesült Államok főként az EU-val szemben a kereskedelmi és befektetési szabályok lazítását várja, míg Kína és Délkelet-Ázsia esetében az import visszaszorítása a cél. - számolt be róla az mfor

Korrupció mint kereskedelmi indok

Magyarország neve a jelentésben a korrupcióval kapcsolatban is felmerült. Ez különösen érzékeny pont, hiszen a Biden-adminisztráció idén januárban korrupciós indokkal szankciós listára helyezte Rogán Antalt. A magyar kormány akkor ezt úgy értelmezte, mint Pressman „sikertelen, távozó nagykövet” utolsó, kicsinyes bosszúját.

A történet tehát túlmutat a vámokon: a háttérben diplomáciai feszültség, politikai vádaskodás és stratégiai gazdasági érdekek összjátéka húzódik meg.