Magyar Péter kétharmados terve: realitás vagy politikai stratégia?
Magyar Péter egyre határozottabban állítja: pártja, a Tisza, már most a legerősebb politikai erő az országban, és céljuk a kétharmados győzelem. Szegeden, az ATV Híradójának adott interjújában 5–10 százalékos előnyről beszélt, amit szerinte elég lenne megszerezni a parlamenti kétharmadhoz. Ezzel olyan pozíciókat is megszüntethetnének, ahol – véleménye szerint – alkalmatlan emberek ülnek politikai alapon.
Elemzői vélemények: túlzó cél vagy taktikai húzás?
Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzési igazgatója szerint Magyar kijelentése inkább kommunikációs fogás, mint valóságos esélylatolgatás. Úgy véli, a kétharmad emlegetése azt szolgálja, hogy a még aktív baloldali szavazókat – például a DK vagy a Jobbik híveit – átcsábítsa a Tisza Párt oldalára.
Kiszelly szerint a választási győzelemhez nemcsak az ellenzéki szavazókra lenne szükség, hanem a kiábrándult fideszesekre is. Azonban a jelenlegi kutatások alapján a Fidesz még mindig vezet – nagyjából 42 százalékkal –, míg a Tisza Párt körülbelül 36 százalékon áll.
Horn Gábor: a rendszer saját csapdája lehet
A Republikon Intézet vezetője, Horn Gábor ezzel szemben nem tartja elképzelhetetlennek a kétharmadot. Véleménye szerint a Fidesz könnyen beleeshet saját választási rendszerének csapdájába, mivel a jelenlegi szabályok alapján akár egy kis aránykülönbség is óriási parlamenti fölényt jelenthet. A döntő kérdés az lesz, hogy a Tisza mennyire lesz sikeres az egyéni választókerületekben, ahol már egyetlen szavazat is eldöntheti az eredményt.
Nem kétpártrendszerben élünk
A Republikon adatai alapján a Tisza Párt lendülete továbbra is erős, sok kategóriában vezet is, ugyanakkor a választók jelentős része nem a két vezető erő – a Fidesz vagy a Tisza – valamelyikére szavazna. Így nehéz egységes kihívóként pozicionálnia magát a Tiszának, ami hátrány lehet a kampány során.
Lehetséges trükk a bejutási küszöbbel?
Ranschburg Zoltán, a Republikon vezető elemzője szerint nem kizárt, hogy a kormánypártok a választási szabályok módosításával próbálják stabilizálni a helyzetüket. Ha például 5 százalék alá vinnék a parlamenti bejutási küszöböt, az visszacsábíthatná a szavazókat a hagyományos ellenzéki pártokhoz, gyengítve ezzel a Tisza Párt pozícióját.
Két világ, két stratégia
Jelenleg az ellenzék két irányban mozog: míg a fővárosban Hadházy Ákos és a Momentum demonstrációkkal próbálja mozgósítani a demokratikus értékeket előtérbe helyező szavazókat, Magyar Péter vidéken – akár hagyományosan fideszes körzetekben is – próbál bázist építeni. A 2026-os választásokra ezt a kettős irányt össze kell hangolniuk, ha komoly esélyt akarnak a győzelemre.
Orbán stratégiája és a háttéralkuk kérdése
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint nem valószínű, hogy a kormánypárt módosítaná a bejutási küszöböt, mivel az érdeke az, hogy az ellenzéki szavazatok szétszóródjanak. Szerinte a Tisza Pártnak előbb-utóbb döntenie kell, például arról, indít-e jelöltet Hadházy ellen Zuglóban – ami jelezheti, hogy valóban szövetség vagy rivalizálás van-e köztük. A hídfoglalások és a Pride-hoz kapcsolódó megmozdulások témája szintén a Fidesznek kedvezhet, mivel ezekre hivatkozva a stabilitás iránti igény megerősödhet a kormánypárt oldalán.
Összegzés: új időszámítás vagy régi játékszabályok?
A politikai térkép egyelőre nem dőlt el. Magyar Péter ambiciózus célja egyértelmű, de az, hogy a Tisza valóban képes lesz-e kétharmadot szerezni, számos változótól függ. Az elemzők megosztottak: van, aki politikai trükknek látja a kijelentést, mások szerint akár be is jöhet a számítás. Egy biztos: a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek a hazai politikai viszonyok újrarendeződése szempontjából.
