A Kormány Felülírta a Polgári Jog Alapelvét a Háborús Veszélyhelyzet Idején
A közelmúltban megjelent a Magyar Közlönyben egy új kormányrendelet, amely jelentős hatással van a polgári jog alapelveire. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt jogszabály szerdától hatályos, és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva lépett életbe. Az új rendelet a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, 2011. évi CXCIV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló, 2013. évi V. törvény 6:59. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozik, módosítva annak alapelveit.
A rendelet a következőket mondja ki: „Az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság önkormányzattal szemben fennálló követelése átruházására irányuló szerződést érvényesen nem köthet.” Ezzel a kormány gyakorlatilag felülírta a polgári jog egyik alapelvét, amely a szerződési szabadságot rögzíti.
A Polgári Törvénykönyv 6:59. § (1) bekezdése szerint a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. A (2) bekezdés pedig lehetővé teszi, hogy a felek szabadon állapítsák meg a szerződés tartalmát, és eltérhetnek a jogszabályok által előírtaktól, amennyiben azt a törvény nem tiltja. - számolt be róla a 24.hu
A kormány új rendelete azonban jelentős korlátozást vezet be az önkormányzati cégek szerződési szabadságában. Ez a lépés elsősorban arra irányul, hogy a háborús veszélyhelyzet idején biztosítsa a gazdasági stabilitást, és megakadályozza, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő gazdasági társaságok szabadon átruházzák követeléseiket. Az intézkedés célja, hogy a közszolgáltatások és a gazdasági kapcsolatok stabilitása ne kerüljön veszélybe a nemzetközi konfliktusok hatására.
A rendelet hatása azonban széleskörű jogi és gazdasági következményekkel járhat. Sokan aggódnak, hogy a szerződési szabadság korlátozása hosszú távon hatással lehet a gazdasági versenyre és a piaci mechanizmusok működésére. Ezen kívül kérdések merülnek fel a jogbiztonság és az üzleti kapcsolatok stabilitása szempontjából is.
A jogszabály a háborús veszélyhelyzet idejére szól, és a kormány várhatóan a helyzet alakulásától függően módosíthatja vagy felülvizsgálhatja a rendeletet. Az intézkedés hátterében a nemzetbiztonsági és gazdasági stabilitás megőrzésének szándéka áll, de a jövőben várhatóan további jogi és politikai viták forrása lesz.
|
