Sírig tartó munka: a hetvenéves konyhalány és a nyugdíjas óvó néni esete
Nyugdíjas óvó néni, hetvenéves konyhalány – sokan kényszerből dolgoznak a nyugdíj mellett
Az elmúlt évtizedben drámai változásokon ment keresztül Magyarország nyugdíjasainak munkaerőpiaci helyzete. A dolgozó nyugdíjasok száma a 2010-es évek eleje óta megnégyszereződött, s a legtöbben kényszerből keresnek újra munkát. De vajon így képzelték el a nyugdíjas éveiket? Kényszer vagy öröm, hogy még mindig dolgozhatnak?
A Deutsche Welle riportja szerint Edit, aki tavaly nyár végén vonult nyugdíjba, novemberben már vissza is tért a munka világába. Óvodapedagógusként dolgozik, és elmondása szerint a munka nemcsak pénzt hoz a konyhára, hanem lehetőséget biztosít számára, hogy egy kis megtakarítást is összegyűjtsön. Negyvenévi munkája alatt erre eddig nem volt lehetősége.
Veronika példája is jól illusztrálja a helyzetet. 63 évesen ment nyugdíjba, idén 70 éves lesz, és már három éve dolgozik egy gödöllői menzán konyhalányként. A nyugdíja a számlák rendezése után annyira csekély, hogy szerinte „zsíros kenyérre se lenne elég.” A férjével együtt 230 ezer forintot keresnek, ami a mindennapi megélhetéshez nagyon kevés. Veronika mindig is spórolós volt, de most, a pluszbevétel révén, már olyan dolgokat is megengedhet magának, mint gyümölcs vagy keksz. - számolt be róla a telex
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban majdnem 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott, s az idős munkavállalók száma az elmúlt években drámaian megnőtt. Tavaly négyszer annyian dolgoztak a 65-74 éves korosztályból, mint 2010-ben, és kétszer annyian, mint 2018-ban. Az idősek közül sokan kénytelenek dolgozni, mivel a nyugdíjasok 40%-a a létminimum alatt él, vagyis kevesebb mint 160 ezer forintból.
A nyugdíjminimum 2008 óta változatlanul havi 28 500 forint, míg a KSH adatai szerint 2024 márciusában az öregségi nyugdíjak mediánja 205 ezer forint volt. A kormány az Európai Uniónak beadott konvergenciaprogram szerint büszkén hirdeti, hogy Magyarországon a visegrádi országok közül itt nőtt a legnagyobb mértékben a 65-74 éves korosztály foglalkoztatottsága 2010 és 2023 között. A kormányzati politika, a nyugdíjasok foglalkoztatása esetében fennálló járulékmentesség, valamint a vállalkozói tevékenységet folytató nyugdíjasok adómentessége egyértelműen hozzájárult ehhez a növekedéshez.
Bár sokan örömmel folytatják aktív életüket, az alapvető kérdés, hogy kényszerből, anyagi okok miatt vállalnak munkát, vagy szívesen töltik a mindennapjaikat hasznos tevékenységgel. A helyzet sok szempontból tükrözi a társadalmi és gazdasági kihívásokat, amelyekkel a nyugdíjasok szembesülnek, és figyelmeztet arra, hogy a jövő nyugdíjrendszere és a társadalmi támogatások rendszere megérdemli a további figyelmet és fejlesztést.
Sírig tartó munka: a hetvenéves konyhalány és a nyugdíjas óvó néni esete
Nyugdíjas óvó néni, hetvenéves konyhalány – sokan kényszerből dolgoznak a nyugdíj mellett
Az elmúlt évtizedben drámai változásokon ment keresztül Magyarország nyugdíjasainak munkaerőpiaci helyzete. A dolgozó nyugdíjasok száma a 2010-es évek eleje óta megnégyszereződött, s a legtöbben kényszerből keresnek újra munkát. De vajon így képzelték el a nyugdíjas éveiket? Kényszer vagy öröm, hogy még mindig dolgozhatnak?
A Deutsche Welle riportja szerint Edit, aki tavaly nyár végén vonult nyugdíjba, novemberben már vissza is tért a munka világába. Óvodapedagógusként dolgozik, és elmondása szerint a munka nemcsak pénzt hoz a konyhára, hanem lehetőséget biztosít számára, hogy egy kis megtakarítást is összegyűjtsön. Negyvenévi munkája alatt erre eddig nem volt lehetősége.
Veronika példája is jól illusztrálja a helyzetet. 63 évesen ment nyugdíjba, idén 70 éves lesz, és már három éve dolgozik egy gödöllői menzán konyhalányként. A nyugdíja a számlák rendezése után annyira csekély, hogy szerinte „zsíros kenyérre se lenne elég.” A férjével együtt 230 ezer forintot keresnek, ami a mindennapi megélhetéshez nagyon kevés. Veronika mindig is spórolós volt, de most, a pluszbevétel révén, már olyan dolgokat is megengedhet magának, mint gyümölcs vagy keksz. - számolt be róla a telex
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban majdnem 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott, s az idős munkavállalók száma az elmúlt években drámaian megnőtt. Tavaly négyszer annyian dolgoztak a 65-74 éves korosztályból, mint 2010-ben, és kétszer annyian, mint 2018-ban. Az idősek közül sokan kénytelenek dolgozni, mivel a nyugdíjasok 40%-a a létminimum alatt él, vagyis kevesebb mint 160 ezer forintból.
A nyugdíjminimum 2008 óta változatlanul havi 28 500 forint, míg a KSH adatai szerint 2024 márciusában az öregségi nyugdíjak mediánja 205 ezer forint volt. A kormány az Európai Uniónak beadott konvergenciaprogram szerint büszkén hirdeti, hogy Magyarországon a visegrádi országok közül itt nőtt a legnagyobb mértékben a 65-74 éves korosztály foglalkoztatottsága 2010 és 2023 között. A kormányzati politika, a nyugdíjasok foglalkoztatása esetében fennálló járulékmentesség, valamint a vállalkozói tevékenységet folytató nyugdíjasok adómentessége egyértelműen hozzájárult ehhez a növekedéshez.
Bár sokan örömmel folytatják aktív életüket, az alapvető kérdés, hogy kényszerből, anyagi okok miatt vállalnak munkát, vagy szívesen töltik a mindennapjaikat hasznos tevékenységgel. A helyzet sok szempontból tükrözi a társadalmi és gazdasági kihívásokat, amelyekkel a nyugdíjasok szembesülnek, és figyelmeztet arra, hogy a jövő nyugdíjrendszere és a társadalmi támogatások rendszere megérdemli a további figyelmet és fejlesztést.
