NE!
WS
                  

Tüntetők kaptak kártérítést 2006 miatt, eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót



Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.

A 2006 őszi budapesti erőszakos tüntetéshullám 15 éves évfordulója közeledtével újabb kárpótlási hullámot jelentett be nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter egy Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy “a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, kiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.” A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2006 szeptemberi és október 23-i “rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.” Utánajártunk,

miért éppen 53 tüntetőnek, miért most, és miért pont 862 eurót tervez jóvátételként fizetni az Orbán-kormány, amely a lépést egyébként árukapcsolással a választás előtti gyurcsányozásra is szívesen felhasználja.


A bejelentés után a miniszter posztja alatt kommentelők is azt kérdezték: miért 15 évvel a történtek, és főleg 11 év jobboldali kormányzás után jut eszébe a kormánynak a kárpótlás, mikor már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott minderről, amelynek aztán igyekezett megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, 202 millió forint értékben.

A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.

Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök az MTV-székháznál vertek meg. A statisztika szerint a legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése szerint már “126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés kifizetését teljesítette a Magyar Államkincstár.”



101
politika

Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.

A 2006 őszi budapesti erőszakos tüntetéshullám 15 éves évfordulója közeledtével újabb kárpótlási hullámot jelentett be nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter egy Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy “a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, kiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.” A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2006 szeptemberi és október 23-i “rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.” Utánajártunk,

miért éppen 53 tüntetőnek, miért most, és miért pont 862 eurót tervez jóvátételként fizetni az Orbán-kormány, amely a lépést egyébként árukapcsolással a választás előtti gyurcsányozásra is szívesen felhasználja.

A bejelentés után a miniszter posztja alatt kommentelők is azt kérdezték: miért 15 évvel a történtek, és főleg 11 év jobboldali kormányzás után jut eszébe a kormánynak a kárpótlás, mikor már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott minderről, amelynek aztán igyekezett megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, 202 millió forint értékben.

A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.

Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök az MTV-székháznál vertek meg. A statisztika szerint a legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése szerint már “126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés kifizetését teljesítette a Magyar Államkincstár.”
Több esetben derültek ki rendőri túlkapások, számos egyenruhás ellen indult eljárás
© Fazekas István

Időközben, 2011 tavaszára elkészült a Balsai István – az MDF-kormány igazságügy-minisztere, majd fideszes képviselő, későbbi alkotmánybíró – miniszterelnöki megbízott által összeállított, a 2006 őszi események politikai felelőseit is kereső jelentés. A markánsan megjelenő Gyurcsány-szál ellenére a Fideszben is sokak által fércmunkának és szereptévesztésnek tartott Balsai-jelentést végül 2012 tavaszán fogadta el az Országgyűlés, egyúttal újabb feladatokat szabva a témában a kormánynak, például jelentés készítését a kártérítések állásáról. A kormány 2012 májusára elkészült jelentése megállapította, hogy addigra 149 károsultnak 270,57 millió forintot fizettek ki, és azt is, hogy “az igények érvényesítésére rendelkezésre álló 5 éves általános elévülési idő 2011. október 23-ával lejárt, amire tekintettel új, bírói úton még érvényesíthető igények felmerülése nem valószínűsíthető”. Vagyis

a kormány már 9 évvel ezelőtt elvégzettnek minősítette azt a kártalanítási feladatát, amelynek újabb hullámát nemrég jelentette be.

A végrehajtást részletező friss kormányhatározat valóban visszautal a 11 évvel ezelőtt ugyanezt a feladatot szabó korábbira, de több válaszhoz is elvezet – még ha nem is könnyen. Azonosítja például a jóvátétellel érintettek körét, említve “az Emberi Jogok Európai Bíróságának 20424/10. számú, a G. A. és társai kontra Magyarország ügyében érintett, eljárásjogi okból ki nem fizetett kártérítési igényeket”. Csakhogy ilyen, G.A. és társai kontra Magyarország ügy nem található a strasbourgi székhelyű EJEB adatbázisában. A 20424/10 ügyszám viszont létezik, ez L.G. (Gonda László – a Kossuth téri tüntetők egyik vezetője) és társai ügye. A strasbourgi végzésből kiderül, hogy a 173 embert érintő ügy még 2010-ben indult: kezdetben Grespik László képviselte a sértetteket, majd az ő 2016-os halála után Gaudi-Nagy Tamás vette át az ügyet. A 173-ból 120 érintett megállapodott a magyar állammal, fejenkénti 862 eurós kártalanításban – rögzíti a strasbourgi végzés, kitérve arra, hogy 53 személyt nem sikerült felkutatni. Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu-nak megerősítette, hogy az “eljárásjogi és technikai nehézségek miatt” akkor kimaradt 53 embert kártalanítanák most.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, uniós szakjogász, a számos 2006 őszi tüntető képviseletét ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, “Grespik László kollégám tragikus halála után 120 jogsértettet sikerült felkutatni és képviseletükben számukra a magyar állammal kötött egyezség alapján, fejenként 862 euró összegű nem vagyoni kártérítést elérni 2018-ban. Akkor 53 jogsértettet nem sikerült megtalálni a haláleset miatti kényszerű képviselőváltás és időközi címváltozások miatt, így ők kimaradtak a jóvátételből, amit az ügy másik 120 szereplője megkapott” – magyarázta. Gaudi-Nagy elmondta: noha időközben több, akkor nem elérhető károsult is jelentkezett – az elhunytaknak pedig az örököse jogosult a kártérítésre –, Strasbourgban szerinte "ideológiai elfogultság" miatt kétszeri kérelmére sem vették újra nyilvántartásba a később megkerült jogsértetteket az amúgy is sokáig, 8 évig elhúzott ügyben. Helyesnek és jogszerűnek tartja, hogy most viszont végre e nélkül is kárpótolja az akkor kimaradtakat a kormány.

Kérdésünkre az ügyvéd elmondta azt is, hogy sem a mostani jóvátétellel érintett 53 ember, sem a 2018-ban összesen mintegy 34 millió forint kárpótláshoz jutó 120 társuk nem személyi sérülés miatt kap(ott) pénzt, hanem azért, mert a rendőrség jogellenesen oszlatta fel a tömeget és ezzel sérült a gyülekezési joguk. Gaudi-Nagy szerint ezzel a 53 személlyel gyakorlatilag lezárul a károsultak állami jóvátétele, kivéve a szintén október 23-án a Kossuth téren jogellenesen elfogott, megbilincselt és 12 órán át fogva tartott Fáber Károly jelenleg alkotmányjogi panaszeljárás alatt álló kárügyét. Hozzátette: ezekhez az adatokhoz még hozzá kell adni azt a 2010 előtti közel 20, és 2010 utáni újabb 8–10 ügyet, melyekben számítása szerint további 30 millió forintot kaptak az érintettek.

Gaudi-Nagy elmondta azt is: "Sokszor kemény alku nyomán vagy bíróságon kényszerítettünk ki a felajánlottnál nagyobb összeget, így volt ez például egyik ügyfelem, a Balsai-jelentésben is nevesített Lévay Attila esetében, aki a magyar zászlóval a kezében, békésen indult a rendőrök felé, hogy csitítsa őket, de körbevették és megverték, neki végül 2,5 milliós összeget harcoltunk ki".

Klasszikus PR-trükk a kormány részéről az újabb kártérítési kör, vélhetően nem a tényleges kártérítési igény vezette a kabinetet, sokkal inkább a politikai haszonszerzés

– ezt már Lattmann Tamás nemzetközi jogász mondta az ügyről a hvg.hu kérdésére. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a kormányhatározatban amúgy pontatlanul megnevezett, de létező strasbourgi határozatban azonosított 53 kérelmező fellelésére nincs sok remény. Hozzátette: mivel a strasbourgi eljárásban az ügy érdemi vizsgálatára nem került sor a másik 120 kérelmező és a magyar kormány külön megállapodása miatt, nem tudhatjuk, mennyire lehetett megalapozott egyáltalán a panaszuk, de "az egész kérdés amúgy is már átcsúszott a jog térfeléről a politikáéba".


A most tervezett jóvátételi körrel együtt összességében mintegy 350 millió forintra nőne a kártérítésként kifizetett összeg a 230 károsult tüntető számára, akiknek tehát kisebb része az, aki meg is sérült 2006 őszén. Sérültek azonban a “másik oldalon” is voltak, nem is kevesen. A jelentések szerint 399 rendőr sérült meg, de az ő kártérítésükről kormányzati szinten eddig nem esett szó. Arra a kérdésünkre, hogy vajon a megsérült rendőröknek lehetne-e jogos kártérítési igénye a magyar állammal szemben, Lattmann Tamás azt mondta: az igény felvetése a bűnösnek kikiáltott rendőrök – sem az állomány, sem a vezetők – részéről akkor nem volt életszerű, most pedig már pláne nem az. Hozzátette: nehéz megítélni, hogy a rendőröknek járna-e kártérítés a sebesüléseik miatt, hiszen ez úgymond "munkaköri kockázatuk", ám az is igaz, hogy a nem megfelelő felszerelésük, illetve a műveleti vezetési hibák miatt akaratukon kívül az elvárhatónál jóval nagyobb kockázatot voltak kénytelenek vállalni. A tüntetőket képviselő ügyvéd, Gaudi-Nagy Tamás kérdésünkre erről azt mondta, a megsérült rendőröknek nem az állam, hanem a munkáltatójuk, a rendőrség felé merülhet fel követelésük, amiért foglalkozás közben megsérültek, de úgy tudja, annak idején ezt "egyezséggel rendezték", legalábbis egy részüknél. Azonban – hívta fel a figyelmet – olyan rendőrnek nem jár kártérítes, aki “a rá vonatkozó szolgálati szabályok megszegésével kegyetlenkedett és eközben sérült meg jogos védelmet kifejtő tüntetők által”.

Jogos lenne a 2006 őszi eseményekben sérülést szerzett, a tüntetők által megsebesített több száz rendőr állami kártalanítása

– mondta a hvg.hu kérdésére Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára. Pongó Géza szerint ezt azonban az FRSZ nem kezdeményezheti, hiszen csak a hozzájuk forduló tagok ügyeit képviselhetik, márpedig az érintett rendőrök jelentős része tudomása szerint egyrészt már nincs is a testületnél, másrészt nem fordult a szakszervezethez ilyen igénnyel. Arról, hogy vajon miért nem, a főtitkár úgy vélekedett: a 2006 őszi események ügye kezdettől fogva átpolitizált volt, “sok, ártatlanul meghurcolt rendőr lett bűnbak, pedig közülük is többen súlyosan megsérültek, a Baranya megyei rendőrök parancsnoka például kis híján belehalt a sebesüléseibe”. Ráadásul – jegyezte meg – számos büntetőintézkedés is sújtotta a rendőröket, például többeknek megvonták a szolgálati nyugdíját. A szakszervezet korábban egyébként több megsérült rendőrnek adott valamiféle segélyt, pénzügyi támogatást például gyógykezelésre – tette hozzá. A főtitkár szerint nehéz nem arra gondolni, hogy a 15 éves évforduló közeledtével az ügy elővétele ismét csak a téma politikai síkra terelését célozza, kevéssel a parlamenti választások előtt.

Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu kérdésére a rendőrök kártérítési ügyében nem kívánt állást foglalni, hanem a Belügyminisztériumhoz irányított. A Pintér Sándor vezette tárcától meg is kérdeztük, kívánják-e anyagilag kárpótolni a 2006 őszi események során megsérült rendőröket, illetve kíváncsiak voltunk arra is, hogy az akkor megsérült egyenruhások közül azóta kaptak-e, és ha igen, akkor mikor, hányan, és mekkora összegű kártérítést vagy jóvátételt a szolgálatteljesítés közben szerzett sérüléseikért, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a szaktárcától.
Hogyan tárultak fel az Orbán-bánya titkai? - tarol a leleplező videó
01/22
Havi 4 milliót kereső ÁSZ-elnök: A családoknak meg kellene tanulniuk spórolni a járvány idején
01/22
Durva: megkérdezték Gulyástól mit szól ahhoz, hogy Ukrajnából költöznek át emberek a szavazás miatt
01/22
Külföldi szégyenlista borzolja a kedélyeket: Orbán családja mellett Lázár, Rogán, Polt, Matolcsy, Orbán, Mészáros, Tiborcz...
01/22
Kórházakat Gyurcsány és a baloldal zárt be és vitt a csőd szélére a sorozatos pé...
01/22
A férfi aki Amerikából nagyobb pofont adott most Orbánnak mint Európában bárki...
01/22
Bukta? - nem akárhol tűnt fel a néni aki csúnyákat mondott az ellenzéki politikussal...
01/22
Kiderült, melyik szervezet buktatta le a Völner-ügy gyanúsítottait...
01/22
Ugrás a lap tetejére
Legnépszerűbb csatornák
Hasznos információk
2020-2022. Minden jog fenntartva - TheNews
                   

Tüntetők kaptak kártérítést 2006 miatt, eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót



Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.

A 2006 őszi budapesti erőszakos tüntetéshullám 15 éves évfordulója közeledtével újabb kárpótlási hullámot jelentett be nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter egy Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy “a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, kiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.” A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2006 szeptemberi és október 23-i “rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.” Utánajártunk,

miért éppen 53 tüntetőnek, miért most, és miért pont 862 eurót tervez jóvátételként fizetni az Orbán-kormány, amely a lépést egyébként árukapcsolással a választás előtti gyurcsányozásra is szívesen felhasználja.


A bejelentés után a miniszter posztja alatt kommentelők is azt kérdezték: miért 15 évvel a történtek, és főleg 11 év jobboldali kormányzás után jut eszébe a kormánynak a kárpótlás, mikor már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott minderről, amelynek aztán igyekezett megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, 202 millió forint értékben.

A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.

Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök az MTV-székháznál vertek meg. A statisztika szerint a legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése szerint már “126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés kifizetését teljesítette a Magyar Államkincstár.”



101
politika

Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.

A 2006 őszi budapesti erőszakos tüntetéshullám 15 éves évfordulója közeledtével újabb kárpótlási hullámot jelentett be nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter egy Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy “a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, kiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.” A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2006 szeptemberi és október 23-i “rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.” Utánajártunk,

miért éppen 53 tüntetőnek, miért most, és miért pont 862 eurót tervez jóvátételként fizetni az Orbán-kormány, amely a lépést egyébként árukapcsolással a választás előtti gyurcsányozásra is szívesen felhasználja.

A bejelentés után a miniszter posztja alatt kommentelők is azt kérdezték: miért 15 évvel a történtek, és főleg 11 év jobboldali kormányzás után jut eszébe a kormánynak a kárpótlás, mikor már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott minderről, amelynek aztán igyekezett megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, 202 millió forint értékben.

A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.

Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök az MTV-székháznál vertek meg. A statisztika szerint a legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése szerint már “126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés kifizetését teljesítette a Magyar Államkincstár.”
Több esetben derültek ki rendőri túlkapások, számos egyenruhás ellen indult eljárás
© Fazekas István

Időközben, 2011 tavaszára elkészült a Balsai István – az MDF-kormány igazságügy-minisztere, majd fideszes képviselő, későbbi alkotmánybíró – miniszterelnöki megbízott által összeállított, a 2006 őszi események politikai felelőseit is kereső jelentés. A markánsan megjelenő Gyurcsány-szál ellenére a Fideszben is sokak által fércmunkának és szereptévesztésnek tartott Balsai-jelentést végül 2012 tavaszán fogadta el az Országgyűlés, egyúttal újabb feladatokat szabva a témában a kormánynak, például jelentés készítését a kártérítések állásáról. A kormány 2012 májusára elkészült jelentése megállapította, hogy addigra 149 károsultnak 270,57 millió forintot fizettek ki, és azt is, hogy “az igények érvényesítésére rendelkezésre álló 5 éves általános elévülési idő 2011. október 23-ával lejárt, amire tekintettel új, bírói úton még érvényesíthető igények felmerülése nem valószínűsíthető”. Vagyis

a kormány már 9 évvel ezelőtt elvégzettnek minősítette azt a kártalanítási feladatát, amelynek újabb hullámát nemrég jelentette be.

A végrehajtást részletező friss kormányhatározat valóban visszautal a 11 évvel ezelőtt ugyanezt a feladatot szabó korábbira, de több válaszhoz is elvezet – még ha nem is könnyen. Azonosítja például a jóvátétellel érintettek körét, említve “az Emberi Jogok Európai Bíróságának 20424/10. számú, a G. A. és társai kontra Magyarország ügyében érintett, eljárásjogi okból ki nem fizetett kártérítési igényeket”. Csakhogy ilyen, G.A. és társai kontra Magyarország ügy nem található a strasbourgi székhelyű EJEB adatbázisában. A 20424/10 ügyszám viszont létezik, ez L.G. (Gonda László – a Kossuth téri tüntetők egyik vezetője) és társai ügye. A strasbourgi végzésből kiderül, hogy a 173 embert érintő ügy még 2010-ben indult: kezdetben Grespik László képviselte a sértetteket, majd az ő 2016-os halála után Gaudi-Nagy Tamás vette át az ügyet. A 173-ból 120 érintett megállapodott a magyar állammal, fejenkénti 862 eurós kártalanításban – rögzíti a strasbourgi végzés, kitérve arra, hogy 53 személyt nem sikerült felkutatni. Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu-nak megerősítette, hogy az “eljárásjogi és technikai nehézségek miatt” akkor kimaradt 53 embert kártalanítanák most.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, uniós szakjogász, a számos 2006 őszi tüntető képviseletét ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, “Grespik László kollégám tragikus halála után 120 jogsértettet sikerült felkutatni és képviseletükben számukra a magyar állammal kötött egyezség alapján, fejenként 862 euró összegű nem vagyoni kártérítést elérni 2018-ban. Akkor 53 jogsértettet nem sikerült megtalálni a haláleset miatti kényszerű képviselőváltás és időközi címváltozások miatt, így ők kimaradtak a jóvátételből, amit az ügy másik 120 szereplője megkapott” – magyarázta. Gaudi-Nagy elmondta: noha időközben több, akkor nem elérhető károsult is jelentkezett – az elhunytaknak pedig az örököse jogosult a kártérítésre –, Strasbourgban szerinte "ideológiai elfogultság" miatt kétszeri kérelmére sem vették újra nyilvántartásba a később megkerült jogsértetteket az amúgy is sokáig, 8 évig elhúzott ügyben. Helyesnek és jogszerűnek tartja, hogy most viszont végre e nélkül is kárpótolja az akkor kimaradtakat a kormány.

Kérdésünkre az ügyvéd elmondta azt is, hogy sem a mostani jóvátétellel érintett 53 ember, sem a 2018-ban összesen mintegy 34 millió forint kárpótláshoz jutó 120 társuk nem személyi sérülés miatt kap(ott) pénzt, hanem azért, mert a rendőrség jogellenesen oszlatta fel a tömeget és ezzel sérült a gyülekezési joguk. Gaudi-Nagy szerint ezzel a 53 személlyel gyakorlatilag lezárul a károsultak állami jóvátétele, kivéve a szintén október 23-án a Kossuth téren jogellenesen elfogott, megbilincselt és 12 órán át fogva tartott Fáber Károly jelenleg alkotmányjogi panaszeljárás alatt álló kárügyét. Hozzátette: ezekhez az adatokhoz még hozzá kell adni azt a 2010 előtti közel 20, és 2010 utáni újabb 8–10 ügyet, melyekben számítása szerint további 30 millió forintot kaptak az érintettek.

Gaudi-Nagy elmondta azt is: "Sokszor kemény alku nyomán vagy bíróságon kényszerítettünk ki a felajánlottnál nagyobb összeget, így volt ez például egyik ügyfelem, a Balsai-jelentésben is nevesített Lévay Attila esetében, aki a magyar zászlóval a kezében, békésen indult a rendőrök felé, hogy csitítsa őket, de körbevették és megverték, neki végül 2,5 milliós összeget harcoltunk ki".

Klasszikus PR-trükk a kormány részéről az újabb kártérítési kör, vélhetően nem a tényleges kártérítési igény vezette a kabinetet, sokkal inkább a politikai haszonszerzés

– ezt már Lattmann Tamás nemzetközi jogász mondta az ügyről a hvg.hu kérdésére. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a kormányhatározatban amúgy pontatlanul megnevezett, de létező strasbourgi határozatban azonosított 53 kérelmező fellelésére nincs sok remény. Hozzátette: mivel a strasbourgi eljárásban az ügy érdemi vizsgálatára nem került sor a másik 120 kérelmező és a magyar kormány külön megállapodása miatt, nem tudhatjuk, mennyire lehetett megalapozott egyáltalán a panaszuk, de "az egész kérdés amúgy is már átcsúszott a jog térfeléről a politikáéba".


A most tervezett jóvátételi körrel együtt összességében mintegy 350 millió forintra nőne a kártérítésként kifizetett összeg a 230 károsult tüntető számára, akiknek tehát kisebb része az, aki meg is sérült 2006 őszén. Sérültek azonban a “másik oldalon” is voltak, nem is kevesen. A jelentések szerint 399 rendőr sérült meg, de az ő kártérítésükről kormányzati szinten eddig nem esett szó. Arra a kérdésünkre, hogy vajon a megsérült rendőröknek lehetne-e jogos kártérítési igénye a magyar állammal szemben, Lattmann Tamás azt mondta: az igény felvetése a bűnösnek kikiáltott rendőrök – sem az állomány, sem a vezetők – részéről akkor nem volt életszerű, most pedig már pláne nem az. Hozzátette: nehéz megítélni, hogy a rendőröknek járna-e kártérítés a sebesüléseik miatt, hiszen ez úgymond "munkaköri kockázatuk", ám az is igaz, hogy a nem megfelelő felszerelésük, illetve a műveleti vezetési hibák miatt akaratukon kívül az elvárhatónál jóval nagyobb kockázatot voltak kénytelenek vállalni. A tüntetőket képviselő ügyvéd, Gaudi-Nagy Tamás kérdésünkre erről azt mondta, a megsérült rendőröknek nem az állam, hanem a munkáltatójuk, a rendőrség felé merülhet fel követelésük, amiért foglalkozás közben megsérültek, de úgy tudja, annak idején ezt "egyezséggel rendezték", legalábbis egy részüknél. Azonban – hívta fel a figyelmet – olyan rendőrnek nem jár kártérítes, aki “a rá vonatkozó szolgálati szabályok megszegésével kegyetlenkedett és eközben sérült meg jogos védelmet kifejtő tüntetők által”.

Jogos lenne a 2006 őszi eseményekben sérülést szerzett, a tüntetők által megsebesített több száz rendőr állami kártalanítása

– mondta a hvg.hu kérdésére Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára. Pongó Géza szerint ezt azonban az FRSZ nem kezdeményezheti, hiszen csak a hozzájuk forduló tagok ügyeit képviselhetik, márpedig az érintett rendőrök jelentős része tudomása szerint egyrészt már nincs is a testületnél, másrészt nem fordult a szakszervezethez ilyen igénnyel. Arról, hogy vajon miért nem, a főtitkár úgy vélekedett: a 2006 őszi események ügye kezdettől fogva átpolitizált volt, “sok, ártatlanul meghurcolt rendőr lett bűnbak, pedig közülük is többen súlyosan megsérültek, a Baranya megyei rendőrök parancsnoka például kis híján belehalt a sebesüléseibe”. Ráadásul – jegyezte meg – számos büntetőintézkedés is sújtotta a rendőröket, például többeknek megvonták a szolgálati nyugdíját. A szakszervezet korábban egyébként több megsérült rendőrnek adott valamiféle segélyt, pénzügyi támogatást például gyógykezelésre – tette hozzá. A főtitkár szerint nehéz nem arra gondolni, hogy a 15 éves évforduló közeledtével az ügy elővétele ismét csak a téma politikai síkra terelését célozza, kevéssel a parlamenti választások előtt.

Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu kérdésére a rendőrök kártérítési ügyében nem kívánt állást foglalni, hanem a Belügyminisztériumhoz irányított. A Pintér Sándor vezette tárcától meg is kérdeztük, kívánják-e anyagilag kárpótolni a 2006 őszi események során megsérült rendőröket, illetve kíváncsiak voltunk arra is, hogy az akkor megsérült egyenruhások közül azóta kaptak-e, és ha igen, akkor mikor, hányan, és mekkora összegű kártérítést vagy jóvátételt a szolgálatteljesítés közben szerzett sérüléseikért, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a szaktárcától.
Hogyan tárultak fel az Orbán-bánya titkai? - tarol a leleplező videó
A Direkt36 éveken át tartó nyomozásban tárta fel, hogy az Orbán család tagjai közpénzből is gazdagodnak. Most ennek a történeté...
Durva: megkérdezték Gulyástól mit szól ahhoz, hogy Ukrajnából költöznek át emberek a szavazás miatt
Illúziónak nevezte Gulyás Gergely, hogy azért költöznek át emberek az ukrán határhoz közeli kistelepülésekre, hogy szavazzanak a...
Külföldi szégyenlista borzolja a kedélyeket: Orbán családja mellett Lázár, Rogán, Polt, Matolcsy, Orbán, Mészáros, Tiborcz...
Az Egyesült Államok be akar avatkozni a tavaszi országgyűlési választásokba, Orbán megbuktatása céljából, s ennek az eszköze a ...
Kórházakat Gyurcsány és a baloldal zárt be és vitt a csőd szélére a sorozatos pénzkivonással - állítja...
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség reagálása Szakács László (DK) nyilatkozatára Kórházakat Gyurcsány és a baloldal zárt be...
A férfi aki Amerikából nagyobb pofont adott most Orbánnak mint Európában bárki
A fejlett világ egyik legkevésbé szabad országa nem lehet példa az Egyesült Államok előtt - figyelmeztetett a republikánus szenát...
Bukta? - nem akárhol tűnt fel a néni aki csúnyákat mondott az ellenzéki politikussal kapcsolatban..
Kiderült, kiktől szívta magába a szeretetet. Emlékezetes, hogy a “békemenetnek” csúfolt hétvégi fideszes gyűlöletparádén e...
Kiderült, melyik szervezet buktatta le a Völner-ügy gyanúsítottait
A Nemzeti Védelmi Szolgálat azonnal lépett. Szeptember 16-án, a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítése alapján rendelte el a nyomo...
Újabb, előző városvezetéshez kapcsolódó ügyet vizsgál a rendőrség, nyomozás indul...
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a rendőrség a csillaghegyi Árpád ...
Óriási vitát váltott ki a videó amin egy magyar kórházi dolgozó beszél - nézd meg és mondj véleményt
Orbán kifejtette a mai interjújában, hogy szerinte jól áll a magyar egészségügy. Az eszközeink megvannak, az ágyak, lélegezte...
Kitört a Tarlós botrány: egy érvénytelen ajánlatot hirdetett nyertesnek - jogerős ítélet
A jogerős ítélet szerint a még Tarlós István vezette önkormányzat egy érvénytelen ajánlatot hirdetett nyertesnek, a vesztes cég ...
Munkalapú társadalom: Orbán, Deutsch , Kövér és sokan mások akik a civil életben nem dolgoztak...
MUNKAALAPÚ TÁRSADALOM "A jóléti állam Nyugat-Európába sem fog visszatérni, mert nem versenyképes, helyette a munka alapú társada...
Ukrán szavazók? - ott leszünk és nem fogjuk engedni a voksturizmust!
Orbánék lakcímmódosításról szóló törvénye a választási csalásnak ágyaz meg, de az ellenzék nagy erőkkel készül. Beszámo...
Újra békemenet - Olyan videó került elő amit mi nem akartunk látni....
Ez a kemény, nem a kád széle. A Magyar Cirkusz nevű Youtube-csatorna egyetlen videóban szedte csokorba az október 23-i “békemenet...
Kibukott a dolog: kiderült mekkora támogatást kapott a békemenet a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől
Mert megérdemlik. A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján közzétett szerződéslista tanúsága szerint
Megkérdezték a Fidesz képviselőjét, miért nem vallott be 71 millió forint kölcsönt, ami ezután jött...
Remélem nem bántom meg, de privát véleményem szerint ön egy hazug, rosszindulatú, manipulatív, velejéig romlott büdös kommun...
Kiderült mennyi pénz ment Magyarországról a szlovén jobboldali pártsajtójának - szlovén oknyomozó portál robbantott
Nemcsak az eddig vélt négymillió, hanem legalább 12 millió eurót (mai árfolyamon durván 4,4 milliárd forintot) toltak bele magyar k...
Miért bérelnek a Kövér melletti férfinak havi 500 ezerért autót? - most borult a bili
Hallottak már a Nemzetstratégiai Kutatóintézetről? Nem az önök hibája, ha nem. Ez az intézmény évente legalább 1,3 milliárd fo...
Ki ne emlékezne arra, hogy az évtized elején a Fidesz mit csinált a magánnyugdíjpénztárakkal - de mi...
A frissen megjelent MTI-s hír szerint, melyet a HVG is közölt, Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány végre elé...
Nemzetközi botrány: 44 ország nyugdíjasainak a helyzetét hasonlították össze - lesújtó
Egy nemzetközi kutatás – Global Retirement Index címmel – megvizsgálta 44 ország idős embereinek helyzetét. Négy fő szempontot...
Megfagyott a levegő: rákérdeztek Orbánra, miért nem mer beszélni a hatvanpusztai birtokról - elképesztően lekezelő amit válaszolt
A jobbikos Szilágyi György a parlamentben rákérdezett a miniszterelnöknél, hogy miből telik neki és az Orbán családnak egy „kacs...
Óriási pofon Orbánnak: térképre tették ki mennyit rak be a közösbe vagy vesz ki onnan
Térképen az uniós pénzek: ki mennyit ad bele, és mennyit vesz ki? Most hogy nagyban megy a vita az uniós költségvetésről, érdemes...
Nemzetközi botrány: Magyarországról írt a vezető angol napilap, Orbán Viktor vérbeli diktátor
Hírünk a világban. Finom viselkedése egy szerény tanársegéd benyomását kelti, aki rendetlenkedő diákokat sem tudna megregulázni...
Nézni is kellemetlen: videó készült arról, ahogy levegőnék nézték Orbánt
Sokak szerint szégyen ami történik Orbán körül, bizonyára a cikk alján lévő videó is ezt támasztja alá Korábban: Orbán Vik...
A Spanyolok csak néznek: elképesztő amit megszerzett odakint Tiborcz érdekeltsége, sőt további...
Orbán vejének érdekeltsége egy 84 szobás szállodát szerzett meg 9,3 millió euróért (3,4 milliárd forintért), sőt, Tiborcz Istv...
Éhes disznónak nevezte Orbánt a román miniszterelnök
A miniszterelnök korábban sok sikert kívánt a történelemből érettségizőknek egy olyan fotóval, amin a földgömbön még a Nagy-M...
Kilakoltatási botrány: simán elajándékozza az állam a kimentett devizahitelesek lakásait
Olyan lakásokról van szó, amelyek korábban a Nemzeti Eszközkezelőhöz tartoztak. Több ezer lakástól válik meg az állam a követ...
Gyilkos bűnözőknek nevezte az ország vezetését az ismert magyar...
Herczeg Zoltán divattervező, dizájner Veiszer Alinda új műsorának vendégeként fejtette ki véleményét a Magyarországon működő ...
Négy magyar neve is előkerült az offshore vagyona miatt - nemzetközi újságíró szervezet hozta nyilvánosságra
Óriási, minden eddiginél nagyobb mennyiségű információ szivárgott ki a titkos offshore-világból! A politikai és pénzügyi elit...
Teljesen felszívódik a cég, amely közvetlenül részt vett a kínai vakci*nabizniszben
Holott már 8 milliárd forint pihen a cég bankszámláján. Az állammal közvetlenül szerződő cég beolvad a tulajdonosába, ezzel ö...
A német tv viccet csinált Orbán Viktorból - tarol náluk a paródia videó
A Magyar Narancsnak hála, elkészült a múlthéten Németországban lement Orbán-paródia magyar feliratos verziója, így most már mind...
Óriási pofon Bayernek nyilvánosan: ha én meleg lennék – a magyar kormány tagjaival ellentétben – én bizony vállalnám
Az ötös számú párttagkönyv büszke tulajdonosa leülhet, egyes. Beszámoltunk arról, hogy Bayer Zsolt a napokban hosszan sorolta a k...
Tárgysorozatba sem vették a képviselők kötelező ol*tását - sem a kormánypárti, sem az ellenzéki frakciók nem támogatták
Tárgysorozatba sem vették, mindösszesen ugyanis dr. Fülöp Erik független képviselő támogatta a szintén független Bencsik János h...
Helyi ügyeskedők és fideszes polgármesterek is benne vannak a mocskos nyugdíjbizniszben - helyszíni riport
Ezzel minden idők legnépszerűbb politikai videója lett a Facebookon. Amíg a félszázalékos fantompártok leginkább egymásnak üzen...
Orbán Viktort és a NER-t bemutatták a holland adófizetőknek - Felcsútra is elmentek- Te sírsz rajta, vagy nevetsz?
Nem is tudjuk, hogy szégyenkezzünk vagy röhögjünk együtt a nézõkkel. Beszámoltunk róla, hogy a holland közszolgálati (!) tévé...
Valami olyan történik Felcsúton amit nem fogsz elhinni - tényleg ciki már az országnak..
Ön szerint melyik 1600 lakosú(!) falu szélén épül ez a padlófűtéses, légkondis, 16 tantermes + nyelvi laboros + informatikai labor...
Edzői fizetéseket csak erős idegzetűeknek - van aki havi 15 millió forintért vállalta...
Székesfehérvár — Szabics Imrének (40) komoly oka volt rá, hogy lemondjon az Európa-bajnoki szereplésről... Másodedzőként segít...
Korrupció jelentés: velük vagyunk egy szinten, az alvó miniszterelnököt aranytömbök, pénzkötegek és a fegyvere mellett fényképezték le titokban
Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban velük és Romániával hármas holtversenyben az EU legkorruptabb országa ...
Az ország szégyene: korábban hittantanárként végzett a győri kukkoló
Az előkészítő ülésen elismerte bűnösségét Sz. B., lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság pedig – az ügyészi ...
Nem akárki üzent Szijjártónak: Ami történt, nemcsak az egyik újságíróm elleni fenyegetés, hanem támadás a sajtószabadság ellen
A Fidesznek küldött kérdései miatt került a magyar közmédia kereszttüzébe Franziska Tschinderle, az osztrák Profil című hetilap...
Rabszolgaság? - nem írta alá a közmunkások napját a munkavezető, az indok elképesztő volt
Füzesgyarmaton többször is előfordult, hogy egy önkormányzati alkalmazott nem írta alá a napi 2000 forintért dolgozó közmunkások...
Hát ez kész: Többször nyert a lottón, ezzel magyarázza Kompolt polgármestere a saját gazdagodását
Kompolt — Egy sportöltöző miatt áll a bál az ország egyik legmegosztottabb falvában, ahol a polgármestert hosszú évek óta bír...

Ugrás a lap tetejére
Legnépszerűbb csatornák
Hasznos információk
2020-2022. Minden jog fenntartva - TheNews