NE!

Ami ezen a magyar településen történik az jellemzi az egész Orbán kormányt - itt a pénz, hol a pénz

Valami bűzlik Iregszemcsén – pedig már csatorna is van. De éppen azzal akad gond! Hiába kapott ugyanis a település teljes támogatást a csatornarendszer kiépítésére, sőt, kicsivel még többet is, mint amire szükség lett volna, még a lakóknak is be kellett fizetniük 104 millió forintot, ám egészen mostanáig semmit nem láttak belőle viszont.

2012-2013-ban csinálták meg a csatornázást a Tolna megyei településen európai uniós és belügyminisztériumi támogatással.

„A projekt összköltsége 1,2 milliárd forint volt, amiből a támogatások összege 1,14 milliárd forintot tett ki. Ehhez kapott a település önerőként 58,6 millió forintot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól” – magyarázta a Blikknek az egyik helyi képviselő, Farkas János, hogyan lett túlfinanszírozott a projekt. A támogatás és a lakók befizetése a víziközmű-számlára került, ahonnan, mint arról beszámoltunk, 2016-ban a település vezetői fizették a maguknak megszavazott jutalmat. Ez a pénz később visszakerült. De vajon mire ment el a lakók befizetése, ha már a támogatás is fedezte a csatornát? Ez a kérdés nem hagyja nyugodni Farkast sem.

„Szabolcs, ha ezt az ügyet közösen megoldjuk, innen mész nyugdíjba. Ezt mondtam a polgármesternek, amikor önkormányzati képviselővé történt megválasztásom után el akartam kezdeni a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos anomáliák feltárását” – idézte vissza a polgármesterrel folytatott, két évvel ezelőtti beszélgetést Farkas a Blikknek. „Miután Tóth Szabolcs azt válaszolta, jobb volna, ha nem foglalkoznék az üggyel, megértettem, hogy nem lesz könnyű dolgom a múlt feltárásával.”

Közelebb tehát nem került a válaszhoz, de Farkas János nem adta fel. 2017-ben feljelentést tett sikkasztás gyanújával, de a rendőrség nem tartotta szükségesnek a nyomozást.

Közadatigénylés, rendőrség, bíróság és NAV

Szerette volna kikérni az önkormányzattól a beruházás nyomvonalának terveit is, ám a papírokat nem adta ki az iregszemcsei jegyző. „Emiatt a rendőrségen feljelentést tettem közérdekű adattal való visszaélésért. Sajnos ott úgy találták, hogy nincs miért nyomozniuk, mert nem történt bűncselekmény” – mondta az önkormányzati képviselő.

Farkas ment tovább, közérdekű adat kiadására irányuló pereket indított, ám ezeket elutasította a bíróság, mondván, rosszul jelölte meg az alperest. A kudarcok ellenére Farkas János annyit elért, hogy a rendőrség komolyabban vegye az ügyet. Ugyanis bár közadat ki nem adásával kapcsolatban nem találtak problémát, de sikkasztás és költségvetési csalás gyanúja miatt az ügy kivizsgálását átadták az adóhatóságnak – derült ki a lapunknak megküldött tájékoztatásból.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál érdeklődtünk, hogy hol tart a nyomozás, ám a kért időpontig nem küldték meg a válaszukat. Emellett írtunk a polgármesternek és a jegyzőnek is, de egyelőre ők sem reagáltak. Pedig kíváncsiak lettünk volna arra, hogy a korábbiakhoz képest hogyan jutott el a dolog odáig, hogy elkezdték a lakosoknak visszautalni a csatornázására befizetett érdekeltségi hozzájárulások egy részét.