Szeptember 29-től Magyarországra látogatott az Európai Parlament tényfeltáró delegációja. Pénteken, a budapesti tartózkodás utolsó napján az Európai Parlament Kapcsolattartó irodájában tartott értékelő sajtótájékoztatót a delegáció vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/EFA) francia képviselő (aki egyébként meglepődött, milyen sok újságíró volt kíváncsi rájuk) elmondta: három igen sűrű napot töltöttek itt, több mint száz személlyel találkoztak, köztük két miniszterrel (Pintér Sándor belügyminiszter és Varga Judit igazságügyi-miniszter), valamint Karácsony Gergely főpolgármesterrel is.
A delegációban minden EP-frakció képviseltette magát, a szélsőjobbtól a liberálison át a baloldalig, többüknek az a véleménye, hogy a jogállami és a demokrácia helyzete romlott azóta, mióta 2019-ben elhatározták ezt az utat (a koronavírus-járvány miatt voltak kénytelenek az eredetileg tervezett tavaly tavaszi időpontot elhalasztani). Egyébként 2011 óta nem járt ilyen tényfeltáró misszió Magyarországon.
Gwendoline Delbos-Corfield név említése nélkül elárulta, egy személy nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseikre. Ő a média területéről van, és szerinte az egész bizottság egy színház, ezért nem válaszolt a képviselők kérdéseire.
Az Alkotmánybíróságnál nehezebb dolguk volt, és érezhető volt a feszültség a Kúria esetében is – két esetben is fenyegették őket, mondván nem tartják tiszteletben a bírói függetlenséget. Később, újságírói kérdésre pontosított: szerinte a Kúrián csak viccelt a tárgyalópartnerük, amikor azt felelte a bizottság udvarias kérdéseire, hogy már a kérdés is a bíróság meggyalázása volt, és ha most vádlottként előtte állnának, akkor megbüntetné őket és azonnal el kellene hagyniuk a termet. Egyébként mind a Kúrián, mind az Alkotmánybíróságon rögzítették a politikusokkal való beszélgetést – ez nagyon szokatlan kérés volt a magyar fél részéről, de beleegyeztek, és remélik, majd ők is kapnak egy példányt a felvételekből.
Az M1 kérdésére válaszolva a francia politikus elmondta: nem a gyermekvédelmi törvény miatt jöttek, hiszen az útról jóval korábban, konkrétan csaknem két évvel a törvény megszavazása előtt született döntés. Az RTL kérdése kapcsán arról beszélt, tisztában vannak a Pegazus-ügy részleteivel, de ők sem kaptak választ a két minisztertől a kérdéseikre – a kormánytagok arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés szakbizottságának már beszámoltak és nekik nem adhatnak információt.
Lapunk kérdésére elmondta, a közmédia kérdéséről az utolsó napon volt alkalmuk tárgyalni, de a kormányközeli tárgyalópartnereik szerint minden a legnagyobb rendben van Magyarországon, a sajtó sokszínű, és nem feladata a Médiatanácsnak a közmédia megregulázása, vagyis annak kikényszerítése, hogy a köztévében és az állami hírügynökség híreiben minden politikai erő véleménye helyet kapjon. A politikus arról is beszélt, a Magyarországra kerülő EU-pénz sorsa nagyon nehezen követhető nyomon.
A delegáció egy jelentést ír a Magyarországon tapasztaltakról, és ezt végül az EP plenáris ülésén kell megszavazzák a képviselők.
|
