NE!
WS
            

A magánnyugdíjpénztár lenyúlása: tudtad? - a nyugdíjpénztári vagyon a Magyar Nemzeti Bank elszámolásaiban bukkant fel

Nem csak a nyugdíjpénztárakba befizetett összegeknek mondhattunk búcsút az elmúlt években, de lassan a nyugdíjunknak is, bár Matolcsy György jegybankelnök ennek az ellenkezőjét állítja. Megvontuk a húsz éve indult magánnyugdíjípénztári rendszer és az azt megszüntető furcsa reform mérlegét.

"Az állami rendszerbe való visszalépéssel semmilyen kár nem érhet senkit" – áll abban a kormányzati tájékoztatóban, amelyet a 2011 elején véghezvitt radikális nyugdíjreformmal kapcsolatban adtak ki. Az 1998-ban indult hárompilléres rendszer megszüntetésével kapcsolatos vita a napokban újra fellángolt, miután a laikusok számára is világossá vált: egyéni számlák helyett az államkasszában landolt a pénztáraktól lenyúlt vagyon.

Ahhoz hogy megértsük, ezzel miért problémás, és hogy miért is lépett a kormány a válság kellős közepén, menjünk vissza az időben bő húsz évet. A II. világháborút követően kialakított állami, felosztó-kirovó nyugdíjrendszerének fenntarthatósága a kilencvenes években rendült meg azzal, hogy visszaesett a korábban teljes foglalkoztatottság, így pedig a kassza bevétele is. Ráadásul az a Ratkó-generáció, amelyiknek a befizetése korábban garantálta a nyugdíjrendszer stabilitását, vészesen közeledett a nyugdíjkorhatár felé, így amíg korábban sok befizetésből kevesebb ember nyugdíját kellett kihozni, ez kezdett megfordulni.

A Horn-kormány döntése nyomán 1998-ban a rendszer tehermentesítésére indult el a hárompillérű nyugdíjmodell, amelynek második pillére a kötelező magánnyugdíjpénztár volt. Ennek lényege, hogy az állam által elvárt nyugdíjjárulék nagy része az állam helyett egy magánpénztárhoz áramlik, amely a nyugdíjkorhatár elérése után a tagdíjakból keletkező alapból fedezi az ellátás meghatározott hányadát.

Ebben a rendszerben van azonban egy bökkenő: a nyugdíjfizetés terhe alól csak több évtized múlva mentesül a nyugdíjkassza, a kieső befizetést ezért pótolni kell, hogy az ellátást a mostani nyugdíjasoknak is fizetni lehessen. A reform kiötlői optimistán úgy gondolták, a javuló gazdasági mutatóknak köszönhetően növekvő államháztartási bevétel pótolja a kiesést.

Ez azonban nem így történt. A kétezres évek második felében már évente 300 milliárd forintot meghaladó terhet jelentett a költségvetésnek a nyugdíjkassza kipótlása a pénztárakba áramló tagdíjak összegével.

A 2010 végén elfogadott törvénymódosítással ezt a 2011 elejére már csaknem 3000 milliárd forintra duzzadt pénzállományt rekvirálta az állam. Ám az már akkor is látszott: ahogy végrehajtották mindezt, úgy aligha oldódnak meg a nyugdíjrendszer problémái. Ahelyett ugyanis, hogy a pénzt, úgy ahogy van, a nyugdíjkasszába pakolta volna át, egészen mást tett a kormány.

Amiből nem lett semmi

Először is azt ígérte, hogy egy részét a nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlákon helyezi el, másik részét pedig annak az államadósságnak a visszafizetésére fordítja, amelyet a kormány állítása szerint megduplázott a hárompilléres rendszer finanszírozása. Az egyéni számlák létrehozását még egy országgyűlési nyilatkozat is garantálta, amelyből azonban mindössze egy dolog valósult meg: a befizetések reálhozama után nem kellett adót fizetni az állami rendszerbe visszalépő tagoknak.

Az állami rendszerben történő jóváírásból azonban nem lett semmi. Pontosabban a befizetéseket 2013 óta követni lehet az Ügyfélkapun keresztül, de a 2011 előtti „hozomány” egy életre elveszett – pedig azokról pontosan tudni lehetett volna a magánpénztárak nyilvántartásai alapján.

Azon túl, hogy ez az egyének számára igazságtalan lehet, az egyéni számlák hiánya még egy nagy veszélyt hordoz. A kötelező magánpénztárak kiiktatása után a teljes nyugdíjfizetés az államra hárul, annak minden sokszor emlegetett kockázatával együtt. Éppen ezért nem lehet összehasonlítani a Matolcsy-féle reformot a lengyelek 2013-as intézkedéseivel, pedig ott szintén elvonták a kötelező pillér befizetéseinek állampapírokban tartott részét és a rekvirálással ott is az államadósságot akarták csökkenteni.

Ott azonban ezt valóban úgy csinálták, hogy közben a rendszer fenntarthatóságát is sikerült javítani. A kulcs – azon túl, hogy nem igyekeztek sóval behinteni a magánpénztárakat – az, hogy ott már 1999 óta léteztek egyéni számlák. Így pontosan követni lehet, hogy az állami rendszerbe visszalépők nyugdíjának mekkora hányadát kell a magánpénztáraknak állni, ami a következő évtizedekben egyre nagyobb mértékben veszi le a terhet az állam válláról.

A csodafegyver az államadósság ellen

A magyar rendszer fenntarthatóságát azonban igazán az rontotta, hogy a ma is csaknem egy évi ellátást fedező

pénzből egy fillér sem került a nyugdíjkasszába.

Az elvont 3000 milliárd forintból nagyjából 1400 milliárdot tartottak a pénztárak állampapírban, ez automatikusan az adósságot csökkentette. A (befektetési jegyekben és részvényekben tartott) maradékkal kezdett tőzsdézni a kormány – méghozzá, mint kiderült, igen komoly veszteségekkel –, és mindössze három év kellett, hogy az egészet felélje.



Valamivel több mint 2000 milliárd forint jutott az államadósság csökkentésére, 459 milliárddal a központi költségvetést pótolták ki még 2011-ben, 233 milliárd a pénztártagok reálhozamának kifizetésére ment el, a maradék pedig magyar stratégiai cégek értékpapírjaiból állt, amelyek a vagyonkezelőhöz kerültek.

De mit keres az MNB-nél?

Nagy vihart kavart a napokban az, hogy kiderült: a nyugdíjpénztári vagyon – tételesen 2856 milliárd forint – a Magyar Nemzeti Bank elszámolásaiban bukkant fel. Matolcsy György jegybankelnök – a 2011-es einstandot levezénylő miniszter – egy ezzel kapcsolatos képviselői kérdésre azt mondta: mindez elszámolástechnikai kérdés, egyben a Magyarország pénzügyi számlái 2014 című 114 oldalas dokumentum vonatkozó fejezetét ajánlotta a kérdező, Tóth Bertalan szocialista képviselő figyelmébe.

Az elemzés vonatkozó fejezetéből két figyelemreméltó dolog azért kiviláglik:

az összeg az átvételkor a háztartásoktól az államhoz került át
a 2014 óta alkalmazott módszertan szerint 35 évre elosztva (2012–2046 között) javítja az államháztartás egyenlegét.

Vagyis a nyugdíjba készülők egy életre búcsút mondhatnak korábbi befizetéseiknek. Ráadásul úgy, hogy azt az MNB egy 2016-os tanulmányában is elismerte: Magyarországon sem a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának klasszikus eszköze, a korhatár emelése, sem a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása nem növelte érdemben a nyugdíjak nettó bérekhez viszonyított szintjét.

A nyugdíjkassza helyzetét természetesen javította, hogy újra minden pénz az államhoz kerül, ám az egyensúly csak 2035-ig tartható fenn. Utána a hiány, „részben demográfiai okok miatt, fokozatosan a reformok előtt becsült értékekhez hasonló, GDP-arányosan 4-4,5 százalékos szintre emelkedik” – fogalmaz a Berki Tamás, Palotai Dániel és Reiff Ádám által jegyzett tanulmány. 2045 után éppen az állam megnövekedő terhei miatt nő a deficit.

Mindez az öregségi ellátás összegét is befolyásolja. Amíg most az utolsó bér kétharmada a nyugdíj kezdő összege, számítások szerint 2030 körül már csak a fele lehet, a 2040-es években pedig akár a harmadára eshet vissza.

Ennyit arról, hogy – mint a 2011-es reform kiskátéja fogalmazott – „Az állam feladata az, hogy a nyugdíjakat megvédje és biztosítsa, hogy mind a mostani, mind a következő nemzedékeknek nyugdíjellátása biztonságban legyen”.

Mi lett a maradókkal?

A nyugdíjreform kommunikációja nagyjából kimerült abban, hogy a kormány több tagja, például a nyugdíjak megvédésére kinevezett megbízott, Selmeczi Gabriella démonizálta a magánnyugdíjpénztárakat, csődöt vizionálva az ott maradóknak. Ez azonban nem volt elég: a kormány minden jogszabályi eszközzel is igyekezett elérni, hogy senki ne maradjon a magánrendszerben.

Akik maradnak, azoknak a béréből ugyanúgy vonják a munkáltatói nyugdíjjárulékot, ám 2010 utáni befizetéseik után nem jogosultak a nyugdíj állami részére. És mindezt egy olyan törvényben helyezték el, amelynek a „nyugdíjpénztár-választás szabadságáról” nevet adták. A nyugdíjpénztárak működését is szigorították az eltelt időszakban: korlátozták működési költségeiket, felszámolást írtak elő azok számára, ahol a tagok kevesebb, mint 70 százaléka fizet tagdíjat – nem véletlen, hogy az elmúlt évekre mindössze négy ilyen pénztár maradt.

Mégsem járt rosszul az a 2 százalék (nagyjából 60 ezer ember), aki nem engedett a zsarolásnak. Sőt: egy friss összesítés szerint az elmúlt hat év alatt, 2017 végére tízszázalékos infláció mellett átlagosan 70 százalékkal nőtt a megtakarításuk értéke.
Nyilvánosságra hozta egy képviselő eltitkolt villáját, most őt marasztalták el
01/29
Az ismert rendező durván kiosztotta Mészáros Lőrinc feleségét - az egybites agyú csávódat....
01/29
Botrány: Több tízezer forintba kerül a munkabér felvétele
01/29
Ámen: nem akármi miatt indult nyomozás egy magyar katolikus iskolánál
01/29
Közleményt adtak ki: Mindenazenyém Viktor meghátrál - Úgy fest az EU is rájött a t...
01/29
Németh Szilárd aggódik: kiképzett bűnöző migránsok támadják a magyar határt...
01/29
Újabb magyar orvosok bilincsben - Videón a rajtaütés...
01/29
Ha meglátod Mészárosék mit építettek 4,8 milliárdból.... és miért járt a főtit...
01/29
Ugrás a lap tetejére
Hasznos információk
2020-2023. Minden jog fenntartva - TheNews
         

A magánnyugdíjpénztár lenyúlása: tudtad? - a nyugdíjpénztári vagyon a Magyar Nemzeti Bank elszámolásaiban bukkant fel

Nem csak a nyugdíjpénztárakba befizetett összegeknek mondhattunk búcsút az elmúlt években, de lassan a nyugdíjunknak is, bár Matolcsy György jegybankelnök ennek az ellenkezőjét állítja. Megvontuk a húsz éve indult magánnyugdíjípénztári rendszer és az azt megszüntető furcsa reform mérlegét.

"Az állami rendszerbe való visszalépéssel semmilyen kár nem érhet senkit" – áll abban a kormányzati tájékoztatóban, amelyet a 2011 elején véghezvitt radikális nyugdíjreformmal kapcsolatban adtak ki. Az 1998-ban indult hárompilléres rendszer megszüntetésével kapcsolatos vita a napokban újra fellángolt, miután a laikusok számára is világossá vált: egyéni számlák helyett az államkasszában landolt a pénztáraktól lenyúlt vagyon.

Ahhoz hogy megértsük, ezzel miért problémás, és hogy miért is lépett a kormány a válság kellős közepén, menjünk vissza az időben bő húsz évet. A II. világháborút követően kialakított állami, felosztó-kirovó nyugdíjrendszerének fenntarthatósága a kilencvenes években rendült meg azzal, hogy visszaesett a korábban teljes foglalkoztatottság, így pedig a kassza bevétele is. Ráadásul az a Ratkó-generáció, amelyiknek a befizetése korábban garantálta a nyugdíjrendszer stabilitását, vészesen közeledett a nyugdíjkorhatár felé, így amíg korábban sok befizetésből kevesebb ember nyugdíját kellett kihozni, ez kezdett megfordulni.

A Horn-kormány döntése nyomán 1998-ban a rendszer tehermentesítésére indult el a hárompillérű nyugdíjmodell, amelynek második pillére a kötelező magánnyugdíjpénztár volt. Ennek lényege, hogy az állam által elvárt nyugdíjjárulék nagy része az állam helyett egy magánpénztárhoz áramlik, amely a nyugdíjkorhatár elérése után a tagdíjakból keletkező alapból fedezi az ellátás meghatározott hányadát.

Ebben a rendszerben van azonban egy bökkenő: a nyugdíjfizetés terhe alól csak több évtized múlva mentesül a nyugdíjkassza, a kieső befizetést ezért pótolni kell, hogy az ellátást a mostani nyugdíjasoknak is fizetni lehessen. A reform kiötlői optimistán úgy gondolták, a javuló gazdasági mutatóknak köszönhetően növekvő államháztartási bevétel pótolja a kiesést.

Ez azonban nem így történt. A kétezres évek második felében már évente 300 milliárd forintot meghaladó terhet jelentett a költségvetésnek a nyugdíjkassza kipótlása a pénztárakba áramló tagdíjak összegével.

A 2010 végén elfogadott törvénymódosítással ezt a 2011 elejére már csaknem 3000 milliárd forintra duzzadt pénzállományt rekvirálta az állam. Ám az már akkor is látszott: ahogy végrehajtották mindezt, úgy aligha oldódnak meg a nyugdíjrendszer problémái. Ahelyett ugyanis, hogy a pénzt, úgy ahogy van, a nyugdíjkasszába pakolta volna át, egészen mást tett a kormány.

Amiből nem lett semmi

Először is azt ígérte, hogy egy részét a nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlákon helyezi el, másik részét pedig annak az államadósságnak a visszafizetésére fordítja, amelyet a kormány állítása szerint megduplázott a hárompilléres rendszer finanszírozása. Az egyéni számlák létrehozását még egy országgyűlési nyilatkozat is garantálta, amelyből azonban mindössze egy dolog valósult meg: a befizetések reálhozama után nem kellett adót fizetni az állami rendszerbe visszalépő tagoknak.

Az állami rendszerben történő jóváírásból azonban nem lett semmi. Pontosabban a befizetéseket 2013 óta követni lehet az Ügyfélkapun keresztül, de a 2011 előtti „hozomány” egy életre elveszett – pedig azokról pontosan tudni lehetett volna a magánpénztárak nyilvántartásai alapján.

Azon túl, hogy ez az egyének számára igazságtalan lehet, az egyéni számlák hiánya még egy nagy veszélyt hordoz. A kötelező magánpénztárak kiiktatása után a teljes nyugdíjfizetés az államra hárul, annak minden sokszor emlegetett kockázatával együtt. Éppen ezért nem lehet összehasonlítani a Matolcsy-féle reformot a lengyelek 2013-as intézkedéseivel, pedig ott szintén elvonták a kötelező pillér befizetéseinek állampapírokban tartott részét és a rekvirálással ott is az államadósságot akarták csökkenteni.

Ott azonban ezt valóban úgy csinálták, hogy közben a rendszer fenntarthatóságát is sikerült javítani. A kulcs – azon túl, hogy nem igyekeztek sóval behinteni a magánpénztárakat – az, hogy ott már 1999 óta léteztek egyéni számlák. Így pontosan követni lehet, hogy az állami rendszerbe visszalépők nyugdíjának mekkora hányadát kell a magánpénztáraknak állni, ami a következő évtizedekben egyre nagyobb mértékben veszi le a terhet az állam válláról.

A csodafegyver az államadósság ellen

A magyar rendszer fenntarthatóságát azonban igazán az rontotta, hogy a ma is csaknem egy évi ellátást fedező

pénzből egy fillér sem került a nyugdíjkasszába.

Az elvont 3000 milliárd forintból nagyjából 1400 milliárdot tartottak a pénztárak állampapírban, ez automatikusan az adósságot csökkentette. A (befektetési jegyekben és részvényekben tartott) maradékkal kezdett tőzsdézni a kormány – méghozzá, mint kiderült, igen komoly veszteségekkel –, és mindössze három év kellett, hogy az egészet felélje.



Valamivel több mint 2000 milliárd forint jutott az államadósság csökkentésére, 459 milliárddal a központi költségvetést pótolták ki még 2011-ben, 233 milliárd a pénztártagok reálhozamának kifizetésére ment el, a maradék pedig magyar stratégiai cégek értékpapírjaiból állt, amelyek a vagyonkezelőhöz kerültek.

De mit keres az MNB-nél?

Nagy vihart kavart a napokban az, hogy kiderült: a nyugdíjpénztári vagyon – tételesen 2856 milliárd forint – a Magyar Nemzeti Bank elszámolásaiban bukkant fel. Matolcsy György jegybankelnök – a 2011-es einstandot levezénylő miniszter – egy ezzel kapcsolatos képviselői kérdésre azt mondta: mindez elszámolástechnikai kérdés, egyben a Magyarország pénzügyi számlái 2014 című 114 oldalas dokumentum vonatkozó fejezetét ajánlotta a kérdező, Tóth Bertalan szocialista képviselő figyelmébe.

Az elemzés vonatkozó fejezetéből két figyelemreméltó dolog azért kiviláglik:

az összeg az átvételkor a háztartásoktól az államhoz került át
a 2014 óta alkalmazott módszertan szerint 35 évre elosztva (2012–2046 között) javítja az államháztartás egyenlegét.

Vagyis a nyugdíjba készülők egy életre búcsút mondhatnak korábbi befizetéseiknek. Ráadásul úgy, hogy azt az MNB egy 2016-os tanulmányában is elismerte: Magyarországon sem a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának klasszikus eszköze, a korhatár emelése, sem a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása nem növelte érdemben a nyugdíjak nettó bérekhez viszonyított szintjét.

A nyugdíjkassza helyzetét természetesen javította, hogy újra minden pénz az államhoz kerül, ám az egyensúly csak 2035-ig tartható fenn. Utána a hiány, „részben demográfiai okok miatt, fokozatosan a reformok előtt becsült értékekhez hasonló, GDP-arányosan 4-4,5 százalékos szintre emelkedik” – fogalmaz a Berki Tamás, Palotai Dániel és Reiff Ádám által jegyzett tanulmány. 2045 után éppen az állam megnövekedő terhei miatt nő a deficit.

Mindez az öregségi ellátás összegét is befolyásolja. Amíg most az utolsó bér kétharmada a nyugdíj kezdő összege, számítások szerint 2030 körül már csak a fele lehet, a 2040-es években pedig akár a harmadára eshet vissza.

Ennyit arról, hogy – mint a 2011-es reform kiskátéja fogalmazott – „Az állam feladata az, hogy a nyugdíjakat megvédje és biztosítsa, hogy mind a mostani, mind a következő nemzedékeknek nyugdíjellátása biztonságban legyen”.

Mi lett a maradókkal?

A nyugdíjreform kommunikációja nagyjából kimerült abban, hogy a kormány több tagja, például a nyugdíjak megvédésére kinevezett megbízott, Selmeczi Gabriella démonizálta a magánnyugdíjpénztárakat, csődöt vizionálva az ott maradóknak. Ez azonban nem volt elég: a kormány minden jogszabályi eszközzel is igyekezett elérni, hogy senki ne maradjon a magánrendszerben.

Akik maradnak, azoknak a béréből ugyanúgy vonják a munkáltatói nyugdíjjárulékot, ám 2010 utáni befizetéseik után nem jogosultak a nyugdíj állami részére. És mindezt egy olyan törvényben helyezték el, amelynek a „nyugdíjpénztár-választás szabadságáról” nevet adták. A nyugdíjpénztárak működését is szigorították az eltelt időszakban: korlátozták működési költségeiket, felszámolást írtak elő azok számára, ahol a tagok kevesebb, mint 70 százaléka fizet tagdíjat – nem véletlen, hogy az elmúlt évekre mindössze négy ilyen pénztár maradt.

Mégsem járt rosszul az a 2 százalék (nagyjából 60 ezer ember), aki nem engedett a zsarolásnak. Sőt: egy friss összesítés szerint az elmúlt hat év alatt, 2017 végére tízszázalékos infláció mellett átlagosan 70 százalékkal nőtt a megtakarításuk értéke.
Nyilvánosságra hozta egy képviselő eltitkolt villáját, most őt marasztalták el
Az ügyészség szerint a képviselők eltitkolt vagyonát nyilvánosságra hozni bűncselekmény – ezt a következtetést vonta le a Mome...
Botrány: Több tízezer forintba kerül a munkabér felvétele
A díjmentes készpénzfelvétel bevezetésekor az átlagkeresethez plusz költség nélkül hozzá lehetett jutni. A parlament 2013 novembe...
Ámen: nem akármi miatt indult nyomozás egy magyar katolikus iskolánál
Állítólag a szálak 2019-ig vezetnek vissza, az iskola akkori vezetője és felesége az év nyarának végén közös megegyezéssel tá...
Közleményt adtak ki: Mindenazenyém Viktor meghátrál - Úgy fest az EU is rájött a titok nyitjára
Eddig is sejtettük, mi az, amitől Orbán "Mindenazenyém" Viktor meghátrál: ha elveszik tőle a lopás lehetőségét. Azaz nem kap p...
Németh Szilárd aggódik: kiképzett bűnöző migránsok támadják a magyar határt
Egyre gyakoribbak és kifinomultabbak a támadások a magyar határon – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkár...
Újabb magyar orvosok bilincsben - Videón a rajtaütés
Az orvosi asszisztens és segítője 2021 májusa és júliusa között – az eddigi információk alapján – közel 90 személynek áll...
Ha meglátod Mészárosék mit építettek 4,8 milliárdból.... és miért járt a főtitkár egy balatoni luxusvillából dolgozni a nélkülöző gyerekek közé
A korábban állami tulajdonban lévő fonyódligeti gyerektáborban, aminek a felújítási tenderét Mészáros Lőrinc gyerekeinek közö...
Egy hárommilliárd forintnyi támogatást kapott projektet látsz a képeken... igen jól olvastad...
Két részletben hárommilliárd forintnyi támogatást kapott a projekt, mégsem találta a kiépült mosonmagyaróvári geotermikus rendsz...
Szijjártó kiakadt: egyszerűen kirúgott egy diplomatát egy szerinte félresikerült interjú miatt
Nem volt elégedett a miniszter. Szijjártó Péter visszahívta Washingtonból azt a követségi alkalmazottat, aki az interjúinak megsze...
Kiderült, hogy hány fős TEK-es testőrség védi Szijjártót és mennyiért - elképesztő
Félszáz embert szán a kormány Szijjártó Péter külügyminiszter személyi biztosítására – derült ki a TEK beszámolójából, d...
Feljelentés: kelepcét állítottak, lehallgattak, itt a rendőrségi határozat
Megérkezett a válasz a feljelentésre. Tavaly beszámoltunk arról, hogy Bajnai Gordon feljelentést tett, a Városháza-üggyel kapcsola...
Kiderült mi történt: kitiltottak egy ellenzéki politikust egy szórakozóhelyről
Azt is elmondta, miért. Facebook-videóban jelentkezett be Gyöngyösről Lőcsei Lajos ellenzéki politikus, aki elmondta, számtalan jel...
Ezt figyeld - A magyar püspök a keresztényi szeretet nevében felmondta a Fidesz-propagandát
Már korábban is voltak érdekes húzásai. „Az egyháznak világos a háborút elítélő tanítása. Nagyon is sokat imádkozunk azér...
Robbant a hír: több ezer hívő kéri Ferenc pápától a veszprémi érsek felmentését
2019. július 12-én nevezte ki Udvardy Györgyöt veszprémi érseknek Ferenc pápa, most több ezren kérik a menesztését – adta hír...
Újabb magyar kormánytisztviselőt gyanúsítanak korrupcióval és hivatali vesztegetéssel
Hivatalos. Közlekedési ellenőrzéssel összefüggő korrupció miatt gyanúsítottként hallgatott ki a nyomozó ügyészség egy kormá...
Nem akármit állítottak Tarlósról de Ő most mindent cáfol
A Hungaroring Sport Zrt. felügyelőbizottságában kapott elnöki tisztséget Tarlós István, Budapest volt főpolgármestere, írta meg a...
Olasz sajtó: Budapesten található az orosz kémek egyik legnagyobb európai központja
Félelmetes, hogy mit enged meg a magyar kormány. Budapest az orosz kémek egy európai központja — írta meg az olasz Corriere della S...
A köztévében tűnt fel Szijjártó felesége - kiderült mi történt
Nagyon rendes. „Az autizmussal élők számára fenntartott lakóotthonok nehézségekkel küzdenek normális körülmények között is...
Nem akárki került be a Korrupcióellenes Munkacsoportba
Az Integritás Hatóság csütörtökön létrehozta a Korrupcióellenes Munkacsoportot, amely december 13-án tartja alakuló ülését –...
Lázár óriásit tévedett: Az ellenkezőjéről döntött a kormány, mint amit állított
Ez nem jött be. “Nem hiszem. Azt hiszem, ez az utolsó szerződésmódosítás volt” — mondta egy héttel ezelőtt Lázár János a...
Hullanak a fejek? - Változás az MVM vezetésében
A két vezérigazgató-helyettes vezeti átmenetileg a társaságot. Az MVM Zrt. vezérigazgatói feladatait a társaság szervezeti kere...
Kiderült miért kellett vonattal utaznia Novák Katalinnak Kijevbe - érdekes
Most nem luxusrepülővel ment. Novák Katalin szombat hajnalban utazott Kijevbe, a Gabona Ukrajnából projekt miatt kapott meghívást. U...
Munkahelyről a temetőbe - tovább nőhet a nyugdíjkorhatár
Fajsúlyos – a brüsszeli döntésekkel összefüggő – dokumentumok kerültek napvilágra, többek között Magyarország helyreállít...
Óriási botrány: 60 milliós bírság - jogszerűtlen reklámmódszerrel és szakhatósági regisztráció nélkül hirdették...
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több mint 60 milliós bírságot szabott ki az Air7 vitamincsalád forgalmazóira, amiért alátámasztat...
Keményen odamondták Pintér Sándornak: És hogy állunk az önök erkölcsével?
„Miniszter úr, államtitkár úr, tankerületi vezető hölgyek és urak, úgy érzik, hogy eredményesen dolgoznak? Nem látják, hogy a...
Élvezet nézni a kínlódást: Nagyon nem akarta kimondani a német tévének Kovács Zoltán, hogy szeretné, ha...
Nagyon nem akarta kimondani a német tévének Kovács Zoltán, hogy szeretné, ha Ukrajna megnyerné a háborút A Deutsche Welle Conflic...
Rabosítás is lesz? - keményen lépett az EU, bűncselekménnyé nyilvánítanák az ...
Bűncselekménnyé nyilvánítanák az uniós szankciók megsértését. Az Európai Bizottság az uniós szankciók megsértésének bűnc...
Micsoda időzítés: Új cég jelent meg a magyar olajpiacon
Piacra lépett Magyarországon az Orlen-csoport, összesen 143 hazai töltőállomást vesz át – közölte az Orlen csütörtökön. Miu...
Botrány: Nyomozást rendeltek el M. Richárd börtönkórházi kezelése miatt
Ügyvédje szerint is a sorozatos orvosi mulasztások miatt halt meg a férfi. Büntetőeljárást indított az ügyészség annak kiderít...
Orbán vejének érdekeltsége egy 84 szobás szállodát szerzett meg 9,3 millió euróért - de kitől...... hmmm
Orbán vejének érdekeltsége egy 84 szobás szállodát szerzett meg 9,3 millió euróért (3,4 milliárd forintért), sőt, Tiborcz Istv...
Németh Szilárd megmagyarázta a brutális inflációt - ülj le és nézd meg...... érdemes
Szerinte ezért sokkal durvább nálunk az infláció, mint máshol. Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős korm...
Újabb ellenségek jelentek meg: Három emberi jogi szerződést is megsértett Orbán a náci beszéddel az EB-elnök szerint
A jogállamiságról is ejtett pár szót. A faji alapon történő megkülönböztetés lábbal tiprása azoknak az értékeknek, amelyeke...
Megtörtént: 60 évvel fiatalabb leányanyát vett feleségül a fideszes polgármester -de aztán...
Dúl a lamúr. 18 éves lányt vett feleségül múlt szombaton Szabó András, Kunhegyes 78 éves fideszes polgármestere — tudta meg a ...
Elképesztő mi történt: Novák Katalin úgy döntött, alaposan felturbózza elnöki rezidenciáját
Nem akármilyen autókat vásárolt. Nemsokára elérkezik az idő, hogy Novák Katalin kipróbálhassa vadonatúj járműflottáját, ugya...
Utolsó figyelmeztetés: Lehet úgy tenni, mintha demokrácia lenne, csak nem érdemes
Lehet úgy tenni, mintha demokrácia lenne, csak nem érdemes. Lehet úgy tenni, mintha demokrácia lenne, de lehet rendszert is építeni ...
Keményen nekiment Orbánnak a világ egyik legelismertebb embere
Hírünk a világban. Orbán Viktort bírálta több Twitter-bejegyzésben Cas Mudde, a világ egyik legbefolyásosabb politológusa, a Geo...
Elképesztő állapotok: nem akárki szólalt meg miután csak úgy kirúgták
Pillanatok alatt eldőlt a sorsa. Szerdán 8 tanárt rúgtak ki összesen három fővárosi középiskolából (Karinthy Frigyes Gimnázium...
Több mint egymillióan néztek meg olyan videókat, amelyek Orbán mentális állapotával foglaloznak
Orbán Viktor pszichiátriai kezelésre szorulhat, mások szerint pszichiátriai kezelés alatt áll.-írja az amerikai nepszava. Egy telev...
Tóth Gabi úgy tudja, csak a neten kritizálják, a valódi életben mindenki szereti őt
Új dallal jelentkezik a Sztárban sztár leszek ítésze. Tóth Gabi nyár végén még könnyek között adott interjút. Akkor arról be...
Ez durva: Tiborcz István lett Magyarország legnagyobb cégének nagytulajdonosa
Megkaparintotta. Bejelentette a Waberer’s, Magyarország piacvezető és Európa egyik meghatározó logisztikai szolgáltatója, hogy le...
Név szerint említik a magyarokat - Négy magyar neve is előkerült az offshore vagyona miatt
Óriási, minden eddiginél nagyobb mennyiségű információ szivárgott ki a titkos offshore-világból! A politikai és pénzügyi elit...

Ugrás a lap tetejére
Legnépszerűbb csatornák
Hasznos információk
2020-2023. Minden jog fenntartva - TheNews