„Hibáztam” – mondta Novák Katalin szombat délután, és bejelentette, hogy az elmúlt napokban nagy vihart kavart kegyelmi ügy miatt lemond a köztársasági elnöki posztról. „Bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam, és minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem állok ki mellette”.
A döntést a jogszabályok szerint az őt megválasztó Országgyűlésnek kell írásban jeleznie, és csak akkor szűnik meg a megbízatása, ha a parlament azt elfogadja. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti szavazásig formailag még Novák marad a köztársasági elnök. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a tervek szerint február 26-án kezdődik. Azt még nem tudni, hogy a mai bejelentés után összehívnak-e egy korábbi időpontra rendkívüli ülést.
Az Országgyűlés a törvény szerint tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy az elhatározását fontolja meg. Ha azonban Novák a döntést írásbeli nyilatkozatával fenntartja, a parlament köteles elfogadni azt. Az elmúlt napok megszólalásai után nem tűnik valószínűnek, hogy a parlament maradásra biztatná Novákot.
Az új köztársasági elnököt a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül választja meg a parlament. Az államfőválasztást az Országgyűlés elnöke, Kövér László tűzi ki, és az új köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon, azaz várhatóan március második felében lép hivatalba.
Egészen addig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Kövér László gyakorolja.
Kövérnek nem lesz ismeretlen terep, 2012-ben Schmitt Pál április 2-i lemondása után bő egy hónapig, május 9-ig ő látta el a feladatot.
Köztársasági elnöknek az Alaptörvény szerint bármely magyar állampolgár megválasztható, aki elmúlt harmincöt éves. Ahhoz azonban, hogy valakinek a neve felkerüljön a szavazólapra, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének (40) ajánlására van szükség. Ez legutóbb két jelöltnek jött össze: a Fidesz Novák Katalint, az ellenzéki képviselők többsége pedig Róna Péter közgazdászt ajánlotta.
A törvény szerint Novákot a lemondása után is köztársasági elnökként kell szólítani, csakúgy mint még élő elődjeit, Schmitt Pált és Áder Jánost. A volt köztársasági elnökök életük végéig ugyanannyit keresnek, mint a mindenkori államfők:
ez a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szerese, jelenleg bruttó 4,5 millió forint havonta.
Novák elhagyja a munkahelyét, a Sándor-palotát, és családjával a Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciából is ki kell költöznie, ám az Országgyűlés Hivatalától kap egy másik lakást egy fős személyzettel, és a fenntartási költségeket is az állam állja.
A volt köztársasági elnök élete végéig háromfős titkárságot alkalmazhat, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás és személyes autóhasználat illeti meg. A titkárság elhelyezését és működési költségeit is az Országggyűlés Hivatala biztosítja.
|
