Nyugdíj: Ezermilliárdnyi is eltűnhet az önkéntes nyugdíjpénztári számlákról
A közelgő lehetőség, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat lakáscélokra felhasználhassák a tagok, komoly aggodalmakat vet fel a szakértők körében. Az Economx által közölt információk szerint a jövőre esedékes szabályozásnak köszönhetően akár ezermilliárd forint is eltűnhet a nyugdíjszámlákról, ami súlyos következményekkel járhat a jövőbeli öngondoskodásra.
Farkas András nyugdíjszakértő hangsúlyozta, hogy a lehetőség rendkívül vonzó lehet a pénztártagok számára, hiszen jelenleg a legtöbben csak nyugdíjas korukban férhetnének hozzá a megtakarításaikhoz, amelyből a járadékok rendkívül alacsonyak lennének. Az adómentes lakáscélú felhasználás vonzereje miatt várható, hogy a pénztártagok tömegesen döntenek majd a megtakarításaik egy összegben történő felvételéről.
A kormányzati becslések alapján 300-500 milliárd forint mozdulhat meg jövőre a nyugdíjpénztári megtakarításokból lakáscélokra, ami mintegy 30 ezer lakástranzakció finanszírozását segítheti elő. Azonban Farkas figyelmeztetett arra, hogy a kormányzati előrejelzés tévesnek bizonyulhat, hiszen a körülbelül 500 ezer pénztártag közül sokan, akik jelenleg nem fizetnek tagdíjat, a kormányzat által felkínált lehetőséggel élni fognak, és így várhatóan többen is kivonják majd a megtakarításaikat.
A nyugdíjszakértő rávilágított a hólabda-effektus lehetőségére is: minél többen veszik ki a pénzüket, annál több ember dönthet a kivétel mellett, félve attól, hogy a pénzük rosszabb feltételek mellett kamatozik tovább. Amennyiben a körülbelül 2100 milliárd forintos nyugdíjpénztári megtakarítások jelentős része eltűnik, az komoly hatással lesz az alapkezelőkre is, mivel csak feleannyi tőkével gazdálkodhatnak.
Egy másik problémára is rámutatott a szakértő: az ingatlanvagyon a magyar emberek számára rendkívül fontos, de a kérdés továbbra is az, hogy hogyan lesz ebből felhasználható pénz a nyugdíjas évek során. A kormányzati válasz a lakáskiadás, de az ingatlan tulajdonosa nem tudja a saját ingatlanát kiadni, így egy külön ingatlan megszerzésére lenne szükség, amihez a megtakarítások nem elegendőek.
Farkas András javasolta egy korszerű, fordított jelzáloghitel-rendszer bevezetését, amely Nyugat-Európában már működik. Ennek keretében a 65 év feletti személyek egy felújított ingatlanban lakhatnának, míg a bankkal kötött szerződés keretében életjáradékot kapnának az ingatlan értékére. Ezzel a megoldással az ingatlan nem holt tőke lenne, hanem újra működő tőkévé válhatna, lehetővé téve, hogy az idősek ne kényszerüljenek eladni otthonaikat nehéz anyagi helyzetükben.
A nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználásával kapcsolatos kérdések tehát még nyitottak, de a főbb irányvonalak már körvonalazódnak. A jövőbeni intézkedések és azok hatásai jelentős következményekkel járhatnak, ezért fontos, hogy a pénztártagok és a kormány is alaposan mérlegelje a lehetőségeket.
|
