Miért marad ki Magyarország az Európai Ügyészségből?
Magyarország hamarosan az egyetlen olyan uniós tagállam lehet, amely nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO). Ez az intézmény az uniós pénzek védelmére jött létre, és mára már 23 ország tagja, Lengyelország legutóbbi csatlakozásával. Értesülések szerint Svédország is a belépést fontolgatja, Írország pedig előrehaladott tárgyalásokat folytat a tagságról. Dánia külön megállapodás alapján marad ki a szervezetből. Ha ezek a csatlakozások megvalósulnak, Magyarország lesz az egyetlen kivétel.
A magyar kormány azonban hajthatatlan marad az EPPO-hoz való csatlakozás kérdésében, amit az Európai Ügyek Minisztériuma alaposan kidolgozott érvrendszerrel indokol. Zsigmond Barna Pál, a minisztérium államtitkára, Vadai Ágnes (DK) kérdésére írásban válaszolt, és részletesen ismertette a kormány álláspontját.
A kormány legfontosabb érve az, hogy az EPPO működése nem felel meg bizonyos alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint például a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása és az alkotmányos berendezkedés védelme. A magyar álláspont szerint a csatlakozás azt jelentené, hogy az ország a büntetőjogi hatáskörének jelentős részét átadná az Európai Uniónak, ami a nemzeti érdekek szempontjából elfogadhatatlan lenne.
További aggály, hogy az EPPO szervezeti és eljárási keretei nem biztosítanak hatékony működést, sőt, az eljárások felesleges túlbonyolításával és központosításával rontanák a büntetőeljárások eredményességét. A magyar kormány úgy véli, hogy jelenleg is léteznek olyan uniós szervezetek, mint az Eurojust és az OLAF, amelyek megfelelően kezelik az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket. Így az EPPO bevezetése szükségtelenül növelné a bürokráciát.
Bár a kormány eddig főként a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozva utasította el a csatlakozást, a magyar Legfőbb Ügyészség, amelyet Polt Péter vezet, alacsony szinten mégis együttműködik az EPPO-val, és erről hivatalos megállapodást is kötöttek.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése továbbra is politikai és jogi vita tárgya marad, de a magyar kormány egyelőre kitart álláspontja mellett, hogy a nemzeti szuverenitás védelme elsődleges.
|
