NE!

Nem akárki ment neki Orbánnak - Pucéran állunk a viharban

A volt pénzügyminiszter erősen bírálta Orbánék gazdaságpolitikáját.

A gazdasági növekedés idején a kormány nem gondoskodott a költségvetés tartalékairól és egy szűk elitnek kedvezett — mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, aki szerint most, növekvő infláció mellett, szövetségesek és tartalékok nélkül néz szembe az ország az egyre valószínűbb recesszióval. “Lement a dagály, ilyenkor látszik, kinek van letolva a nadrágja” — értékelte a gazdasági helyzetet a korábbi pénzügyminiszter, üzletember.

“A gazdaságpolitikát, a forint árfolyamát és az inflációt nemcsak az olyan konkrét tényezők határozzák meg, mint a költségvetési és kamatintézkedések, legalább ugyanilyen részben hatnak rájuk az olyan puha tényezők is, mint a bizalom, a hitelesség és az általános vélekedés a döntéshozók tevékenységéről – ahogy az tapasztalható volt a 2008-2009-es válság idején is”

— fejtette ki Oszkó Péter, az egykori Bajnai-kormány pénzügyminisztere a Klubrádiónak. Hozzátette, épp ezért kisebb jelentősége van annak, milyen szinten határozza meg a jegybank az alapkamatot, sokkal fontosabb, hogy a piacok jelentősebb döntéshozói hogyan vélekednek a magyar politikáról, mire számítanak és mennyire bíznak benne.

Oszkó Péter szerint a legnagyobb probléma az, hogy jelenleg a hazai politika azt a képet sugallja, hogy nem érdekli a piaci realitások és a gazdasági következmények, kizárólag a saját választóinak játszik.

Ez a játék jó ideje arról szól, hogy minden kockázatot, minden hibát másra, külső tényezőre kenünk, 12 éves kormányzás után is.

“Ezáltal nem történik hibák beismerése és korrekciója sem, sőt inkább azok további fokozása történik. Amíg ez a politikai logika uralkodik, addig borzasztó nehéz a piacok bizalmát visszaszerezni, és elhitetni, hogy ez valamikor másképp lesz”

— értékelte a volt pénzügyminiszter, befektetési szakember.

Továbbá hibának tartja az is, hogy a 2008-as pénzügyi-gazdasági világválság után, nagyjából 2010-től, a pénzbőség és gazdasági növekedés idején a magyar kormány nem halmozott fel tartalékokat, és a növekedés egy szűk elitet gazdagított. A jövedelemkülönbségek nőttek, ahelyett, hogy stabilabb hazai vállalkozói réteget sikerült volna felépíteni és jobb megélhetést biztosítottak volna azoknak is, akik bérből és fizetésből élnek. A költségvetés pedig nem takarékoskodott, valamennyi adósságot ugyan ledolgozott, de folyamatos hiányt termelt.

“A tíz éves konjunktúrát elpocsékoltuk költekezésre és a klientúra építésére”

— fogalmazott Oszkó Péter. Hozzátette: amíg sok a pénz, addig bármilyen hibát el lehet követni, de amikor szűkös időszak jön, akkor derül ki, hogy ki és mennyire volt előrelátó.

“Amikor lemegy a dagály, akkor látszik, kinek van letolva a nadrágja”

— jegyezte meg az üzletember.

“Ezt követte a koronavírus-járvány alatt egy kétéves periódus, amikor a kormány felélte a megmaradt tartalékokat. Ez idő alatt visszanőtt az az államadósság, amit tíz év alatt valamennyire lecsökkentettek. A költekezés bejöhetett volna akkor, ha a pandémia után egy kedvező gazdasági periódus jön, bár sokan mondták, hogy nem az fog jönni – a háborút ugyan nem látta senki előre, de azt igen, hogy inflációs és recessziós veszélyek lesznek”

— fogalmazott a volt a pénzügyminiszter.

Oszkó úgy véli, a parlamenti választási időszakban ugyancsak jelentős költségeket vállalt a kormány (több mint ezermilliárdot osztott szét), amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa, és ez még magasabbra lökte az eladósodottságot, a költségvetési pályát még rosszabb irányba állította. Ehhez társult az előre nem látható, Ukrajna elleni orosz támadás is, amely a gazdaságra ugyancsak negatív hatást fejtett ki.

Oszkó úgy látja, azzal, hogy sem a kedvező konjunktúra idején, sem a bizonytalan átmeneti időszak alatt nem tartalékolt a kormány, lényegében minden mozgásterét feladta. Ezt látja a nagy mértékű inflációban visszaköszönni, és abban, hogy a választások előtt nem merte elindítani a kamatemeléseket a jegybank, így a forint értéktelenedett, ami lökte feljebb az inflációt.

Mindez magával hozta a gazdasági döntéshozók bizalomvesztését is.

“Így tartalék és szövetségesek nélkül (közben sikerült összeveszni az EU-val is) nézünk szembe a recesszió kockázatával” — tette hozzá.

A jelenlegi helyzetben az első és legfontosabb tennivaló, hogy a kormány állapodjon meg az Európai Bizottsággal az uniós források folyósításáról, ez fontosabb, mint az alapkamat mértéke

— emelte ki a gazdasági szakértő.