NE!
WS
            

Elveheti az állam, ami más tulajdona – több sebből vérzik Orbán új törvénye, elképesztő, hogy meglépték




Diszkriminatív, ellentmond a tulajdonjognak, és nehéz feladat elé állítja a nagykereskedelmi láncokat a kormány új törvényjavaslata, melyet egy nap alatt szavaztatnának meg az Országgyűléssel. Az Agrárminisztérium szerint a szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető az élelmiszer-pazarlás, tervük azonban nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is csattanhat. Lehet, hogy nem lesz többé lejárati napon leértékelt gyümölcs, a rövid lejáratú idejű termékek beszállítói pedig akár hátrányba is kerülhetnek.



A kormány jó üggyel, nevezetesen az élelmiszer-pazarlás csökkentésével indokolja, mégis nehéz megmagyarázni annak a törvényjavaslatnak néhány elemét, melyről a Telex írt először, és amely jelentősen megnehezítené a külföldi élelmiszerláncok helyzetét Magyarországon. Ha az Országgyűlés megszavazza – márpedig kétharmados kormánytöbbség mellett nehéz mást elképzelni – a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter nevével jegyzett javaslat előírná a láncoknak, hogy ajánlják fel a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereiket az államnak, egészen pontosan egy állami nonprofit társaságnak. Ha pedig még ez sem lenne elég, a kiskereskedelmi adójukat is 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelné.



Fontos szempont, hogy az Országgyűlés elé gyorsított eljárásban beterjesztett javaslat meglehetősen diszkriminatív módon a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű láncokra vonatkozik.



Ez lényegében az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco áruházait jelenti, a kisebb – sok esetben magyar tulajdonú – élelmiszerboltok kimaradnának a törvény hatálya alól.



A fenti élelmiszerláncok gyakorlatában viszont érzékelhető változásokat hozna a módosítás. A szövegezés szerint nekik kötelező lenne az élelmiszereik többségét a minőségmegőrzési időtartam előtt 48 órával felajánlani az állami tulajdonú Élelmiszermentő Központ (ÉMK) számára, ezen kívül élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is kellene készíteniük, valamint ki kellene nevezniük egy élelmiszermentési felelőst.



Ha ezt a tervet nem nyújtják be, vagy 2%-ot meghaladó mértékben átlépik az éves élelmiszerhulladék tervezett mértékét, bírságra számíthatnak.



A fogyaszthatósági idővel, valamint a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozna a szabályozás, vagyis nincs arról szó, hogy ezekben a kereskedelmi láncokban a szabályozás érintené például a friss pékáruk forgalmazását.



Itt fontos megemlíteni azt is, mit jelent a minőségmegőrzési idő, és miben különbözik a fogyaszthatósági időtől. Boltban vásárolva mindkettővel találkozhatunk: ha egy élelmiszeren fogyaszthatósági idő van feltüntetve, az azt jelenti, hogy annak lejártával az a termék már nem fogyasztható, esetleg káros is az egészségre – ilyen lehet például egy doboz tej, gomba vagy húsáru, és minden romlandó. A minőségmegőrzési idő (angolul best before rá a kifejezés) ezzel ellentétben arra utal, hogy a lejárat után még fogyasztható a termék, legfeljebb nem lesz ugyanolyan a minősége, mint amit megszoktunk – gondolhatunk itt például egy elszíneződött csokoládéra, száraztésztára, lisztre.



A törvényjavaslat tehát ez utóbbi termékekere vonatkozik.



És akkor megjelenik az állam



Az, hogy a keletkező élelmiszerhulladékkal valamit tenni kell, egyáltalán nem újdonság, sőt ma is több olyan kereskedelmi lánc van, amely már gyakorlattá tette, hogy csökkenti a kidobott áruk mennyiségét, így az élelmiszer-pazarlást. Általános gyakorlat, hogy a lejárati időhöz közel járó termékeket alacsonyabb áron kínálják, amit pedig nem tudnak eladni, de még emberi fogyasztásra alkalmas, azt jótékonysági szervezeteknek adják át. A Tesco erről éves jelentést is készít, innen tudni, hogy 2020/2021-ben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével 3744 tonna élelmiszer-felesleget juttatott el helyi karitatív szervezeteknek.



Erre szükség is van, hiszen a Nébih adatai szerint Magyarországon évi 1,8 millió tonna élelmiszer végzi a szemétben a teljes élelmiszerláncban (vagyis nem csak a boltokban), ami fejenként 68 kilónyi élelmiszernek felel meg.



Ebbe a szektorba szállna most be az állam, amely azzal érvel, hogy az ő szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető érdemben az élelmiszerpazarlás. Legalábbis ez szerepel Nagy István agrárminiszter közleményében, amely az eddig nem létező Élelmiszermentő Központról is elárul néhány részletet. Ezt a felajánlott élelmiszerek elosztásának koordinálására hoznák létre, azok újraelosztásához viszont – legalábbis a kormány szerint – nem lenne szükség új állami logisztikai rendszerre, ehelyett arra a már működő karitatív szervezeteket használnák.



A törvényjavaslat indoklásának szövegében ez egészen pontosan úgy szerepel, hogy az ÉMK a kormányhoz tartozó Karitatív Tanács szervezet tagjaival (itt lehet őket megnézni), továbbá az általa előzőleg regisztrált más karitatív tevékenységet folytató szervezetekkel szerződik.



Az, hogy a gyakorlatban ez pontosan mit jelent majd, egyelőre nem világos, a 2005 óta működő Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke, Cseh Balázs azonban a fenti indoklás alapján úgy látja, hogy bár ők nem tagjai a Karitatív Tanácsnak, velük ugyanúgy lehet majd szerződést kötni.



„A törvényjavaslat kitér rá, hogy az ÉMK koordinációs munkát végez, arra viszont nem, hogy az élelmiszer hozzájuk kerül-e fizikailag, vagy a velük szerződésben álló karitatív szervezetek fogják-e eljuttatni közvetlenül a rászorulókhoz. Ha ez utóbbiról lesz szó, akkor ez inkább jogi változásokat fog eredményezni, nem feltétlenül gyakorlatiakat” – mondta Cseh Balázs.



Ráadásul úgy látja, a törvényjavaslat összességében az egész élelmiszerfelesleg csak egy kis százalékáról rendelkezik, nem tartoznak ide például a pékáruk, vagy a gyorsabban romló élelmiszerek, ezért ezekről valószínűleg továbbra sem az ÉMK rendelkezik majd.



Cseh Balázs arra is emlékeztetett, hogy a törvényjavaslatnak több olyan paragrafusa van, mely uniós jogszabályt ültet át a magyar gyakorlatba, ilyen például az a változás, hogy a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszert is lehet majd adományozni, vagy az, hogy a létrejövő Élelmiszermentő Központ (ÉMK) adatokat és információkat szolgáltat majd az Európai Bizottság számára készülő élelmiszerhulladék-jelentéshez.



„Ez utóbbi például azért is fontos, mert kötelezően előírná a riportálást a kereskedelmi láncoknak, márpedig a hulladékot csökkenteni is csak akkor lehet, ha tudjuk, hogy pontosan mennyi keletkezik” – mondta.



Az, hogy a törvényjavaslat milyen változásokat hoz majd a gyakorlatban, mi lesz az ÉMK szerepe, egyáltalán miért kellett létrehozni és mit fog koordinálni, azt Cseh Balázs sem tudta megjósolni, ők mindenesetre optimistán állnak hozzá, és nem érzik úgy, hogy kiszorulnának a tevékenységi területről.



Az Élelmiszerbank egyébként csak 2019-ben 11 ezer tonna élelmiszert mentett meg a megsemmisítéstől úgy, hogy a felkutatott termékeket rászorulókhoz juttatta el. 350 áruházzal napi szinten együttműködnek: a kereskedelmi mentés során a rövid lejáratú élelmiszerek – többnyire pékáru, zöldségek és gyümölcsök – egy napon belüli kiosztását koordinálják, a gyártó partnereiktől főleg húsárut, tejtermékeket, édességet és konzerveket vesznek át.



Még eladnák, de már nem az övék



Kevésbé optimisták az érintett élelmiszerláncok, melyeket információnk szerint nem ért teljesen váratlanul a kormány terve, egyeztetésre viszont senki nem hívta őket. Sok időt a felkészülésre sem kapnak, a törvényjavaslat jelenlegi formájában jövő február elsején már hatályba is lépne.



A témához közelálló forrásaink szerint a kereskedelmi láncoknak az, hogy a minőséglejárati idő letelte előtt 48 órával fel kell ajánlaniuk a termékeiket az államnak, lényegében azt jelenti, hogy olyan tulajdonukat kell odaadniuk az államnak, amit még teljes áron is el tudnának adni. Már abban az esetben, ha a termékek kötelező felajánlása egyben azt is jelenti, hogy amennyiben az állami cég igényt tart rá, akkor azt be is kell szolgáltatni, függetlenül attól, hogy a hátralévő két napban azt sikerül-e értékesíteni. A törvénymódosítás szövegéből mindenesetre nem következik, hogy a lejárati időig fennmaradó két napban egy áruháznak lehetősége van-e még a polcain tartani a felajánlott terméket, amelyet egyébként is ott árusít, vagy a két nappal korábbi felajánlás ezt a lehetőséget eleve megvonja, és onnantól bedobozolva kell átadásra készen tartania az árucikkeket.



Ezt egy étolaj példájával könnyen el is lehet magyarázni: egy december 20-án lejáró minőségű olajat eddig akár a minőséglejárati idő végéig a polcon lehetett hagyni, az új jogszabályok pedig arra is lehetőséget adnak, hogy ezután adományozzák tovább. Az új törvényjavaslat viszont arra kényszerítheti a boltokat, hogy akár már két nappal korábban felajánlják azt az államnak. Ezen a törvény végrehajtását pontosító rendelet finomíthat majd, ha a kormánynak nem az azonnali beszolgáltatás a szándéka.



A gyakorlatban persze ilyen példa nem sokszor akad, hiszen azoknál a hosszú szavatosságú termékeknél – konzervek, tészták, vagy akár már az említett étolaj – a boltok tudnak úgy gazdálkodni a készlettel, hogy ne legyen olyan a polcon, ami közel van már a minőséglejárati időhöz. A fagyasztott termékek is ebbe a kategóriába tartoznak, de esetüket tovább bonyolítja, hogy egy esetleges adományozásnál arra is kell vigyázni, hogy ne szakadjon meg a hűtési lánc.



Az igazi gondot azok a friss áruk jelentik, melyeken szintén feltüntették a minőséglejárati időt, viszont nem lehet őket sokáig a polcon tartani, ilyenek a csomagolt zöldségek, csomagolt gyümölcsök, bizonyos vajak és sajtok, sőt akár néhány csomagolt kenyér is.



Ezek esetében már igenis jelenthet veszteséget, ha két nappal a lejárat előtt be kell őket szolgáltatni, hiszen ennyivel lerövidül az időszak, amíg el lehet őket adni.



A csomagolt salátákat gyümölcsöket így az új törvény életbe lépése után hiába keresnék a lejárati idő napján féláron a vásárlók, addigra már az állam tulajdonában kerülhetnek, ha a kötelező felajánlásuk után az állami társaság erre igényt formál. Mivel ezeknek ugyanolyan jó a minőségük, de jóval olcsóbbak, sok vásárló kifejezetten ezekre utazik.



Vannak olyan piacközeli forrásaink, akik azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a törvényjavaslat a termelőkre is visszacsapjon. Egy áruházláncnak nem érdeke, hogy megvegyen valamit, utána pedig ne tudja eladni, ezért úgy észszerű, ha a rövidebb ideig elálló élelmiszerekből, mint például a saláták, ezután inkább kevesebbet rendelnek majd, ami a magyar beszállítókat is kellemetlenül érintheti – fogalmazott egyikük. Hasonló a helyzet a csomagolt kenyerekkel – itt azokat fogják előnyben részesíteni, melyek hosszabb ideig megőrzik minőségüket, így tovább maradhatnak a polcon.



A törvényjavaslatot vizsgálva az is nehezen tűnik kivitelezhetőnek, hogy – ahogy az a szövegben szerepel – az érintett áruházláncok előre meghatározzák az élelmiszer-hulladék tervezett mértékét. Az, hogy éves szinten mennyi kell egy termékből, rengeteg tényezőn múlik, és az év közben is bármi borulhat. "Jó példa erre a Covid, amelynek első hulláma alatt sok boltban hiány keletkezett rizsből, lisztből és más tartós élelmiszerekből” – mondta egy boltos.



A kereskedők aggódnak amiatt is, két hónap alatt hogyan állítanak majd fel egy olyan állami szervezetet, amely a teljes rendszert koordinálni fogja. Ha ugyanis az nem működik, akár a nyakukon is maradhatnak azok a termékek, melyeket el is adományozhattak volna más csatornákon keresztül.



Bár azt nem nehéz kitalálni, hogy az Országgyűlés meg fogja szavazni a gyorsított eljárásban eléjük kerülő törvényjavaslatot, az egyelőre kérdéses, hogy mi lesz a további sorsa. Sokan emlékeznek még rá, amikor egy éve Áder János köztársasági elnök alkotmányossági kontrollt kért a hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatban, mert úgy gondolta, nem vonható el ellenszolgáltatás nélkül a cégektől az értékkel bíró hulladék.



Ha pedig ez alapján nézzük, az élelmiszerláncok számára a lejárati idő előtt beszolgáltatott élelmiszerek ugyanígy értékkel bírnak – és ellenszolgáltatást kellene érte kapniuk.
Közleményt adtak ki: Mindenazenyém Viktor meghátrál - Úgy fest az EU is rájött a titok nyitjára
11/29
Elképesztő: Tízmillió forintot fizettek Borkaiék alvilági alakoknak a hajós bulin készült felvételekért
11/29
Nemzetközi botrány: Terjedelmes összeállítást közölt a New York Times Orbán...
11/29
Orbán negatív rekordja: kiderült mennyi magyar dolgozik Ausztriában - százeres nagyságrend
11/29
Nem akárkik akadályozták meg Karácsonyékat, hogy a NER-nek adjanak 44.000 rekl...
11/29
Nacsa: Adjunk hálát az Istennek, hogy olyan kormányunk van, amelyik az elmúlt tizenegy...
11/29
Ilyen még nem volt: Amerika lépett a külhoni magyarokkal szemben......
11/29
Már Hollandiában is nyomoznak a pécsi buszok ügyében - fideszes nagykutyákat is beid...
11/29
Ugrás a lap tetejére
Hasznos információk
2020-2023. Minden jog fenntartva - TheNews
         

Elveheti az állam, ami más tulajdona – több sebből vérzik Orbán új törvénye, elképesztő, hogy meglépték




Diszkriminatív, ellentmond a tulajdonjognak, és nehéz feladat elé állítja a nagykereskedelmi láncokat a kormány új törvényjavaslata, melyet egy nap alatt szavaztatnának meg az Országgyűléssel. Az Agrárminisztérium szerint a szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető az élelmiszer-pazarlás, tervük azonban nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is csattanhat. Lehet, hogy nem lesz többé lejárati napon leértékelt gyümölcs, a rövid lejáratú idejű termékek beszállítói pedig akár hátrányba is kerülhetnek.



A kormány jó üggyel, nevezetesen az élelmiszer-pazarlás csökkentésével indokolja, mégis nehéz megmagyarázni annak a törvényjavaslatnak néhány elemét, melyről a Telex írt először, és amely jelentősen megnehezítené a külföldi élelmiszerláncok helyzetét Magyarországon. Ha az Országgyűlés megszavazza – márpedig kétharmados kormánytöbbség mellett nehéz mást elképzelni – a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter nevével jegyzett javaslat előírná a láncoknak, hogy ajánlják fel a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereiket az államnak, egészen pontosan egy állami nonprofit társaságnak. Ha pedig még ez sem lenne elég, a kiskereskedelmi adójukat is 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelné.



Fontos szempont, hogy az Országgyűlés elé gyorsított eljárásban beterjesztett javaslat meglehetősen diszkriminatív módon a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű láncokra vonatkozik.



Ez lényegében az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco áruházait jelenti, a kisebb – sok esetben magyar tulajdonú – élelmiszerboltok kimaradnának a törvény hatálya alól.



A fenti élelmiszerláncok gyakorlatában viszont érzékelhető változásokat hozna a módosítás. A szövegezés szerint nekik kötelező lenne az élelmiszereik többségét a minőségmegőrzési időtartam előtt 48 órával felajánlani az állami tulajdonú Élelmiszermentő Központ (ÉMK) számára, ezen kívül élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is kellene készíteniük, valamint ki kellene nevezniük egy élelmiszermentési felelőst.



Ha ezt a tervet nem nyújtják be, vagy 2%-ot meghaladó mértékben átlépik az éves élelmiszerhulladék tervezett mértékét, bírságra számíthatnak.



A fogyaszthatósági idővel, valamint a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozna a szabályozás, vagyis nincs arról szó, hogy ezekben a kereskedelmi láncokban a szabályozás érintené például a friss pékáruk forgalmazását.



Itt fontos megemlíteni azt is, mit jelent a minőségmegőrzési idő, és miben különbözik a fogyaszthatósági időtől. Boltban vásárolva mindkettővel találkozhatunk: ha egy élelmiszeren fogyaszthatósági idő van feltüntetve, az azt jelenti, hogy annak lejártával az a termék már nem fogyasztható, esetleg káros is az egészségre – ilyen lehet például egy doboz tej, gomba vagy húsáru, és minden romlandó. A minőségmegőrzési idő (angolul best before rá a kifejezés) ezzel ellentétben arra utal, hogy a lejárat után még fogyasztható a termék, legfeljebb nem lesz ugyanolyan a minősége, mint amit megszoktunk – gondolhatunk itt például egy elszíneződött csokoládéra, száraztésztára, lisztre.



A törvényjavaslat tehát ez utóbbi termékekere vonatkozik.



És akkor megjelenik az állam



Az, hogy a keletkező élelmiszerhulladékkal valamit tenni kell, egyáltalán nem újdonság, sőt ma is több olyan kereskedelmi lánc van, amely már gyakorlattá tette, hogy csökkenti a kidobott áruk mennyiségét, így az élelmiszer-pazarlást. Általános gyakorlat, hogy a lejárati időhöz közel járó termékeket alacsonyabb áron kínálják, amit pedig nem tudnak eladni, de még emberi fogyasztásra alkalmas, azt jótékonysági szervezeteknek adják át. A Tesco erről éves jelentést is készít, innen tudni, hogy 2020/2021-ben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével 3744 tonna élelmiszer-felesleget juttatott el helyi karitatív szervezeteknek.



Erre szükség is van, hiszen a Nébih adatai szerint Magyarországon évi 1,8 millió tonna élelmiszer végzi a szemétben a teljes élelmiszerláncban (vagyis nem csak a boltokban), ami fejenként 68 kilónyi élelmiszernek felel meg.



Ebbe a szektorba szállna most be az állam, amely azzal érvel, hogy az ő szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető érdemben az élelmiszerpazarlás. Legalábbis ez szerepel Nagy István agrárminiszter közleményében, amely az eddig nem létező Élelmiszermentő Központról is elárul néhány részletet. Ezt a felajánlott élelmiszerek elosztásának koordinálására hoznák létre, azok újraelosztásához viszont – legalábbis a kormány szerint – nem lenne szükség új állami logisztikai rendszerre, ehelyett arra a már működő karitatív szervezeteket használnák.



A törvényjavaslat indoklásának szövegében ez egészen pontosan úgy szerepel, hogy az ÉMK a kormányhoz tartozó Karitatív Tanács szervezet tagjaival (itt lehet őket megnézni), továbbá az általa előzőleg regisztrált más karitatív tevékenységet folytató szervezetekkel szerződik.



Az, hogy a gyakorlatban ez pontosan mit jelent majd, egyelőre nem világos, a 2005 óta működő Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke, Cseh Balázs azonban a fenti indoklás alapján úgy látja, hogy bár ők nem tagjai a Karitatív Tanácsnak, velük ugyanúgy lehet majd szerződést kötni.



„A törvényjavaslat kitér rá, hogy az ÉMK koordinációs munkát végez, arra viszont nem, hogy az élelmiszer hozzájuk kerül-e fizikailag, vagy a velük szerződésben álló karitatív szervezetek fogják-e eljuttatni közvetlenül a rászorulókhoz. Ha ez utóbbiról lesz szó, akkor ez inkább jogi változásokat fog eredményezni, nem feltétlenül gyakorlatiakat” – mondta Cseh Balázs.



Ráadásul úgy látja, a törvényjavaslat összességében az egész élelmiszerfelesleg csak egy kis százalékáról rendelkezik, nem tartoznak ide például a pékáruk, vagy a gyorsabban romló élelmiszerek, ezért ezekről valószínűleg továbbra sem az ÉMK rendelkezik majd.



Cseh Balázs arra is emlékeztetett, hogy a törvényjavaslatnak több olyan paragrafusa van, mely uniós jogszabályt ültet át a magyar gyakorlatba, ilyen például az a változás, hogy a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszert is lehet majd adományozni, vagy az, hogy a létrejövő Élelmiszermentő Központ (ÉMK) adatokat és információkat szolgáltat majd az Európai Bizottság számára készülő élelmiszerhulladék-jelentéshez.



„Ez utóbbi például azért is fontos, mert kötelezően előírná a riportálást a kereskedelmi láncoknak, márpedig a hulladékot csökkenteni is csak akkor lehet, ha tudjuk, hogy pontosan mennyi keletkezik” – mondta.



Az, hogy a törvényjavaslat milyen változásokat hoz majd a gyakorlatban, mi lesz az ÉMK szerepe, egyáltalán miért kellett létrehozni és mit fog koordinálni, azt Cseh Balázs sem tudta megjósolni, ők mindenesetre optimistán állnak hozzá, és nem érzik úgy, hogy kiszorulnának a tevékenységi területről.



Az Élelmiszerbank egyébként csak 2019-ben 11 ezer tonna élelmiszert mentett meg a megsemmisítéstől úgy, hogy a felkutatott termékeket rászorulókhoz juttatta el. 350 áruházzal napi szinten együttműködnek: a kereskedelmi mentés során a rövid lejáratú élelmiszerek – többnyire pékáru, zöldségek és gyümölcsök – egy napon belüli kiosztását koordinálják, a gyártó partnereiktől főleg húsárut, tejtermékeket, édességet és konzerveket vesznek át.



Még eladnák, de már nem az övék



Kevésbé optimisták az érintett élelmiszerláncok, melyeket információnk szerint nem ért teljesen váratlanul a kormány terve, egyeztetésre viszont senki nem hívta őket. Sok időt a felkészülésre sem kapnak, a törvényjavaslat jelenlegi formájában jövő február elsején már hatályba is lépne.



A témához közelálló forrásaink szerint a kereskedelmi láncoknak az, hogy a minőséglejárati idő letelte előtt 48 órával fel kell ajánlaniuk a termékeiket az államnak, lényegében azt jelenti, hogy olyan tulajdonukat kell odaadniuk az államnak, amit még teljes áron is el tudnának adni. Már abban az esetben, ha a termékek kötelező felajánlása egyben azt is jelenti, hogy amennyiben az állami cég igényt tart rá, akkor azt be is kell szolgáltatni, függetlenül attól, hogy a hátralévő két napban azt sikerül-e értékesíteni. A törvénymódosítás szövegéből mindenesetre nem következik, hogy a lejárati időig fennmaradó két napban egy áruháznak lehetősége van-e még a polcain tartani a felajánlott terméket, amelyet egyébként is ott árusít, vagy a két nappal korábbi felajánlás ezt a lehetőséget eleve megvonja, és onnantól bedobozolva kell átadásra készen tartania az árucikkeket.



Ezt egy étolaj példájával könnyen el is lehet magyarázni: egy december 20-án lejáró minőségű olajat eddig akár a minőséglejárati idő végéig a polcon lehetett hagyni, az új jogszabályok pedig arra is lehetőséget adnak, hogy ezután adományozzák tovább. Az új törvényjavaslat viszont arra kényszerítheti a boltokat, hogy akár már két nappal korábban felajánlják azt az államnak. Ezen a törvény végrehajtását pontosító rendelet finomíthat majd, ha a kormánynak nem az azonnali beszolgáltatás a szándéka.



A gyakorlatban persze ilyen példa nem sokszor akad, hiszen azoknál a hosszú szavatosságú termékeknél – konzervek, tészták, vagy akár már az említett étolaj – a boltok tudnak úgy gazdálkodni a készlettel, hogy ne legyen olyan a polcon, ami közel van már a minőséglejárati időhöz. A fagyasztott termékek is ebbe a kategóriába tartoznak, de esetüket tovább bonyolítja, hogy egy esetleges adományozásnál arra is kell vigyázni, hogy ne szakadjon meg a hűtési lánc.



Az igazi gondot azok a friss áruk jelentik, melyeken szintén feltüntették a minőséglejárati időt, viszont nem lehet őket sokáig a polcon tartani, ilyenek a csomagolt zöldségek, csomagolt gyümölcsök, bizonyos vajak és sajtok, sőt akár néhány csomagolt kenyér is.



Ezek esetében már igenis jelenthet veszteséget, ha két nappal a lejárat előtt be kell őket szolgáltatni, hiszen ennyivel lerövidül az időszak, amíg el lehet őket adni.



A csomagolt salátákat gyümölcsöket így az új törvény életbe lépése után hiába keresnék a lejárati idő napján féláron a vásárlók, addigra már az állam tulajdonában kerülhetnek, ha a kötelező felajánlásuk után az állami társaság erre igényt formál. Mivel ezeknek ugyanolyan jó a minőségük, de jóval olcsóbbak, sok vásárló kifejezetten ezekre utazik.



Vannak olyan piacközeli forrásaink, akik azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a törvényjavaslat a termelőkre is visszacsapjon. Egy áruházláncnak nem érdeke, hogy megvegyen valamit, utána pedig ne tudja eladni, ezért úgy észszerű, ha a rövidebb ideig elálló élelmiszerekből, mint például a saláták, ezután inkább kevesebbet rendelnek majd, ami a magyar beszállítókat is kellemetlenül érintheti – fogalmazott egyikük. Hasonló a helyzet a csomagolt kenyerekkel – itt azokat fogják előnyben részesíteni, melyek hosszabb ideig megőrzik minőségüket, így tovább maradhatnak a polcon.



A törvényjavaslatot vizsgálva az is nehezen tűnik kivitelezhetőnek, hogy – ahogy az a szövegben szerepel – az érintett áruházláncok előre meghatározzák az élelmiszer-hulladék tervezett mértékét. Az, hogy éves szinten mennyi kell egy termékből, rengeteg tényezőn múlik, és az év közben is bármi borulhat. "Jó példa erre a Covid, amelynek első hulláma alatt sok boltban hiány keletkezett rizsből, lisztből és más tartós élelmiszerekből” – mondta egy boltos.



A kereskedők aggódnak amiatt is, két hónap alatt hogyan állítanak majd fel egy olyan állami szervezetet, amely a teljes rendszert koordinálni fogja. Ha ugyanis az nem működik, akár a nyakukon is maradhatnak azok a termékek, melyeket el is adományozhattak volna más csatornákon keresztül.



Bár azt nem nehéz kitalálni, hogy az Országgyűlés meg fogja szavazni a gyorsított eljárásban eléjük kerülő törvényjavaslatot, az egyelőre kérdéses, hogy mi lesz a további sorsa. Sokan emlékeznek még rá, amikor egy éve Áder János köztársasági elnök alkotmányossági kontrollt kért a hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatban, mert úgy gondolta, nem vonható el ellenszolgáltatás nélkül a cégektől az értékkel bíró hulladék.



Ha pedig ez alapján nézzük, az élelmiszerláncok számára a lejárati idő előtt beszolgáltatott élelmiszerek ugyanígy értékkel bírnak – és ellenszolgáltatást kellene érte kapniuk.
Közleményt adtak ki: Mindenazenyém Viktor meghátrál - Úgy fest az EU is rájött a titok nyitjára
Eddig is sejtettük, mi az, amitől Orbán "Mindenazenyém" Viktor meghátrál: ha elveszik tőle a lopás lehetőségét. Azaz nem kap p...
Nemzetközi botrány: Terjedelmes összeállítást közölt a New York Times Orbán...
Terjedelmes összeállítást közölt a New York Times, hogyan próbálja befolyásolni Orbán Viktor az amerikai közvéleményt, hogy elf...
Orbán negatív rekordja: kiderült mennyi magyar dolgozik Ausztriában - százeres nagyságrend
Rekordot döntött a magyar munkavállalás július hónapban – írja a mfor. Új rekordot döntött a magyarok foglalkoztatása júliusb...
Nem akárkik akadályozták meg Karácsonyékat, hogy a NER-nek adjanak 44.000 reklámhelyet
A ferencvárosi polgármester és a Demokratikus Koalíció képviselői feküdtek keresztbe a nagy biznisznek. Némiképp meglepő szavaz...
Nacsa: Adjunk hálát az Istennek, hogy olyan kormányunk van, amelyik az elmúlt tizenegy évben stabil gazdasági alapokat teremtett....
Nacsa Olivér a kormány oltáskampányának egyik arcává vált. Elmondása szerint becsületbeli ügynek tekinti a részvételt. Az ismer...
Ilyen még nem volt: Amerika lépett a külhoni magyarokkal szemben...
Az Egyesült Államok hatóságainak a döntése nyomán nem mentesülnek már a vízumkötelezettség alól azok a magyar állampolgárok, ...
Már Hollandiában is nyomoznak a pécsi buszok ügyében - fideszes nagykutyákat is beidéztek
A magyar bíróság bekérte az iratokat a holland vizsgálatról, kiderül, megáll-e a vádlottak védekezése a pécsi Volvo busz-vásár...
A német köztévé nem kímélte Orbán rendszerét - nemzetközi botrány
A Deutsche Welle riportja után itt a német köztévé vizsgadarabja. A ZDF múlt szerdai nagy Magyarország-riportjából megtudhatja, mik...
Az egyháznak ajándékozza az állam a kimentett devizahitelesek lakásait - szeretetotthon kap mindent
Olyan lakásokról van szó, amelyek korábban a Nemzeti Eszközkezelőhöz tartoztak. Több ezer lakástól válik meg az állam a követ...
Erre a strandra elköltöttek (alsó hangon) 56 millió forintot de van egy apró bökkenő...
Erre a “strandra” elköltöttek (alsó hangon) 56 millió forintot , majd át is adta a kunszentmártoni polgármester - csak éppen til...
Toplistás bűnözök közé került a korábbi fideszes politikus és felesége - a bebörtönzés árnyékában
Börtönbüntetésre számíthat. Szabadságvesztés letöltése céljából, a toplistás körözési listán szerepelteti a rendőrség V...
Fidesz levél: a baloldal politikája tönkretette és a csőd szélére sodorta Magyarországot
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség reagálása a baloldal programjára A Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldal nyilvánosságra ...
Az eddigi legnagyobb botrány: Nagyon jó úton jársz, hogy elássanak téged is..
Előtört a szeretet a “fiatal demokratából”. Penetráns stílusban mocskolódó posztot tett közzé a Facebook-oldalán Orbán Vikt...
Mi történt? Tízezer filippínó vendégmunkás érkezhet Magyarországra (+videó)
„Megvédik” a munkahelyeket Orbánék. A Fülöp-szigeteki TV Patrol nevű hírműsorban adták le a helyi tévében azt a, amelyben t...
Kő gazdag magyarok: Kiderült, hányan birtokolják a teljes magyar lakossági vagyon nagy részét
Az elmúlt három évben elképesztő vagyonkoncentráció kezdődött a legtehetősebbek körében: nagyjából 4500 olyan család van Magy...
Bayer elmesélte Schiffer Andrásnak, hogy Orbán apja milyen példásan privatizálta a gánti bányát
Nem sok olyan műsor létezik, ahol Schiffer András ne szerepelt volna, mióta visszavonult a politikától. Csak idén sikerült már vég...
Sokk: egymilliárd forintos mínuszba fordult a Sberbank magyar ügyfelének folyószámlája
Hogyan lesz az 500 ezer forintos vagyonból egyetlen pillanat alatt egymilliárd forintos adósság? Egy kecskeméti asszonnyal pontosan ez ...
Jogerősen elítélték mert rágalmazta Lázár Jánost
A hódmezővásárhelyi polgármester szerint „vérlázító” az ítélet, a törvényszék „politikai igényt” hajtott végre. Jog...
Dobtunk egy hátast Schadl György tengerparti lakásától: ahogy Ő fogalmazott: "fasza"
Hiába áradozott róla a korrupcióval vádolt elnök, hogy mennyire tetszik neki, valószínűleg bukni fogja, mivel a nyomozók zár alá...
Letagadta a 10 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek karbantartására kötött szerződést a kórházi főigazgatóság
A Celitron által gyártott lélegeztetőgépek kötelező felülvizsgálatát egy szombathelyi cég vállalta el, közbeszerzés nélkül. ...
Nem akármilyen cégben lett ügyvezető Orbán Viktor lánya
A miniszterelnök lánya a BDPST Konceptben tölt be vezető tisztséget. Orbán Ráhel néhány napja bejegyzett vezető tisztviselő let...
Mi került ezen 3 milliárd forintba? - hihetetlen, oszlopokon álló mini focipálya a levegőben...
Budapest - Üvegfalú lift, fűtött mosdó és pelenkázó az alsó szinten, oszlopokon álló mini focipálya a levegőben, párapermetez...
Megindult a lavina: kemény nyomozás indult a megbukott Fidesz-vezetés ügyében
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a rendőrség a csillaghegyi Árpád ...
Az FBI kinyomozta, a Microsoft ezután elismerte, hogy horribilis kenőpénzeket juttattak magyar kormányzati embereknek
Ismerje meg Viktort ( Sagyibó), aki az elmúlt évtizedek egyik legjobban bizonyított korrupciós ügyének egyik főszereplője, de most ...
Megkérdezték a Fidesz képviselőjét, miért nem vallott be 71 millió forint kölcsönt, ami ezután jött...
Remélem nem bántom meg, de privát véleményem szerint ön egy hazug, rosszindulatú, manipulatív, velejéig romlott büdös kommun...
Orbán Viktor lányát is megfigyelte a kínai hírszerzés
Politikusok és családtagjaik, jelenlegi és volt diplomaták, állami cégvezetők, kis startupok alapítói - több mint hétszáz magyar...
Nemzetközi botrány: a Financial Times bemutatta Magyarország jövőjét - siralmas a kép
A napi.hu írta meg, hogy Ben Hall, a Financial Times európai ügyekkel foglalkozó szakírója szerint Kelet-Közép-Európa az idén felg...
Nemzetközi botrány: Nem kapott frekvenciát Szerbiában a TV2
Június végén derült ki, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető TV2 Szerbiában terjeszkedne, és el kíván indulni az országos tévéc...
Összeomlik a NER? - Leszerepeltek: Pofára estek Mészáros Lőrincék Szerbiában
Nem jöttek be a tervek. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó TV2 Média Csoportról még júniusban derült ki, hogy pályázat...
Rajtunk röhög Európa: a magyarok csináltak egy kamukaput egy betonkerítésre, ezt kérte az EU-s pályázat
„Örkény felsírna örömében. Szolnokon az Ormos Imre parknál épült ez a kapu a betonfalra.” Így kezdődik a Magyar Kétfarkú K...
Megfagyott a levegő: Videóval: Élő adásban kérdezték meg az államtitkárt, hazudott-e a Fidesz a választóinak
Égett a feje. Interjút adott Menczer Tamás az Egyenes Beszéd hétfő esti adásában, amelyben azt állította, rekordot döntött a ...
Orbánnak döntenie kell: nem akárkik követelik, hogy álljon a történelem jó oldalára
Felszólították Orbánt, hogy viselkedjen valódi európaiként. Több tucat EP-képviselő, köztük néppárti politikusok is, levélbe...
Na ne... - Orbán embere elmagyarázta, miért jó, hogy nincsenek európai bérek Magyarországon
Vélekedése szerint, “az egyetemi tanárok nem tudnak komplexen gondolkodni”. Pócs János gyöngyszemeiből szemezgetett a 444, melye...
Kifizette a hitelt, mégis behajtót küldtek a magyar nyugdíjasra - reagált a tisztelt behajtócég is
Jánoshalma — Régen rendezett kifizetett hiteltartozás miatt tett adóslistára egy Bács-Kiskun megyei nőt egy pénzintézet. Stein Zs...
Várkonyi vallomása: Elárulta mire gondolt amikor elköteleződött Mészáros mellett
Őszintén vallott a helyzetről. Várkonyi Andreának elege lett abból, hogy sokan úgy gondolják, ilyen fontos döntésben mint egy fé...
Nemzetközi botrány: Nem kapott frekvenciát Szerbiában a TV2
Június végén derült ki, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető TV2 Szerbiában terjeszkedne, és el kíván indulni az országos tévéc...
Ötmilliárd forintos magyar–kirgiz alapot hoz létre a magyar kormány - elképesztő bejelentés
Az MTI híre szerint fontos fejlesztési alapba fektet a magyar kormány, összesen ötmilliárd forintért magyar–kirgiz alapot hoznak l...
Az eddigi legdurvább írás jelent meg Orbánról - nem szereti, hanem gyűlöli ezt az országot
A státusztörvény könnygázzal fújta le a nemzet napszámosait - Orbán nem szereti, hanem gyűlöli ezt az országot Orbán Viktor a s...
Nemzetközi botrány: egy német lap szerint meg akar indulni Orbánék ellen az ...
Még ebben a hónapban beélesíthetik a jogállami eljárást. A német üzleti körök lapjának, a Handelsblattnak brüsszeli források ...
Botrány: részletezték az ifjú pár saját lábra állását - közel 50 milliárd forintot nyertek el az állami közbeszerzéseken
AZ IFJÚ PÁR SAJÁT LÁBRA ÁLLÁSA MÁR ÉPPEN ELÉG PÉNZBE KERÜLT AZ ADÓFIZETŐKNEK A miniszterelnök leányának, és vejének az ö...
Meghekkelték az Orbán-kormány propaganda-reklámját - ebből botrány lesz
Megcsináltuk az Orbán-kormány igazi propaganda-reklámját. Valahogy így nézne ki, ha igazat mondanának. Nézd végig! Csak azon dolg...

Ugrás a lap tetejére
Legnépszerűbb csatornák
Hasznos információk
2020-2023. Minden jog fenntartva - TheNews