Feketelistára tette a magyar kormány Oroszországot
A magyar kormány nemrég jelentős lépést tett az adózási szempontból nem együttműködő államokkal szemben: Oroszországot is felvették a feketelistára. Varga Mihály pénzügyminiszter módosította a korábbi rendeletét, mely a nem együttműködő államok listáját szabályozza. A módosítás részleteit a Magyar Közlönyben tették közzé.
A rendelet részletei
A rendelet kedden lépett hatályba, és pontosítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt. Az új szabályozás szerint azok a külföldi társaságok, amelyek miniszteri rendelet alapján nem együttműködő államban rendelkeznek illetőséggel, nem mentesülhetnek az ellenőrzött külföldi társaság minősítés alól. Ez a lépés egyértelműen az Európai Unió adózási szempontból nem együttműködő harmadik államok feketelistájával összhangban készült, amely már tavaly felvette Oroszországot a nem együttműködő országok közé.
Az új lista
Az új listán a következő országok szerepelnek:
1. Amerikai Szamoa
2. Amerikai Virgin-szigetek
3. Anguilla
4. Antigua és Barbuda
5. Fidzsi-szigetek
6. Guam
7. Oroszország
8. Palau
9. Panama
10. Szamoa
11. Trinidad és Tobago
12. Vanuatu
Változások a korábbi listához képest
A korábbi listán is szereplő országok közül most Oroszország és Antigua és Barbuda került fel, míg a Turks- és Caicos-szigetek lekerült. Az adózási szempontból nem együttműködő államok listája azon országokat tartalmazza, amelyek nem tartják be a nemzetközi adózási normákat, például nem biztosítják az információcserét vagy nem tesznek lépéseket az adóelkerülés ellen.
Adóparadicsomok és nemzetközi normák
Az ilyen országok gyakran hírhedtek adóparadicsomként, mivel alacsony vagy nulla adóterheléssel vonzzák a vállalatokat és magánszemélyeket, akik így elkerülhetik az adófizetést és rejtve maradhatnak a végső tulajdonosok. Az Európai Unió évente frissíti ezt a listát, és a nemzetközi adózási normák betartásának ellenőrzése szigorúbbá válik.
Politikai és gazdasági következmények
Oroszország feketelistára helyezése jelentős politikai és gazdasági következményekkel járhat. Az ilyen lépés fokozhatja a feszültségeket Magyarország és Oroszország között, különösen az Ukrajnában zajló konfliktus és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi szankciók fényében. A gazdasági kapcsolatokban is változások várhatók, mivel a magyar vállalatoknak és befektetőknek mostantól szigorúbb ellenőrzésekkel és potenciálisan magasabb adóterhekkel kell szembenézniük, ha Oroszországgal üzletelnek.
A rendelet életbe lépése és az új lista közzététele fontos lépés Magyarország részéről a nemzetközi adózási normák betartásának és az adóelkerülés elleni küzdelemben. Az ilyen intézkedések célja az átláthatóság növelése és a tisztességes adózás biztosítása minden ország számára.
|
